Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)
1889-04-18 / 17. szám
Szeksz érrel "VicLélte. gencziája. Általános mély részvéttel állottunk a gyászkoporsónál, mert a legjobbak egyikét döntötte abba a kegyetlen halál. A jótékonyság igazi pél- dánykópe távozott el benne, a kiapadhatlan jószivü- ségii öreg ur, ki képes lett volna utolsó falatját is a szükölködőkkel megosztani. A köztisztelet- és sze- rotetben álló, folyton kedélyes Ámon bácsi nincs többé ! Több hónapi szenvedés ölte meg őt. A fel- sőtengeliczi sirkertben helyezték örök nyugalomra, hová mintegy tizenkét kocsi kisérte ki. — Az örök világosság fónyeskedjék neki. Özv. Engel Sarolta elhalt folyó hó 10-én Budapesten 82 éves korában. Az elhunytban Leopold Károlynó édes anyját gyászolja. T A IT XT a Y. A járási főszolgabirákkal további intézkedés végett közöltetett a közoktatásügyi miniszternek rendeleté, melylyel a tanköteleseknek tánczmulatságok- ban való éjjelezése megtiltatott. A szekszárdi polg. fiú és felső leányiskola 1876—1886. évi számadásai tárgyában tett jelentés a minisztériumhoz felterjesztetett. Agárd község iskola alap vagyonának 1888. évi számadása 322 frt 7 kr bevétellel és 327 frt 67 kr kiadással jóváhagyatott. MULATSÁGOK. A „Gyönki kér. jótékony nöegylet“ 1889. évi április hó 22-én a kaszinó helyiségeiben Lató János zenekarának közreműködésével jótékonyczélu tánczmulatságot rendez. Belépő dij : személyjegy 1 frt, családjegy 3 frt. Kezdete esti 8 órakor. KÖZgAZDASÁa _____ A sárgadinnye-termelés. A sárgadinnye meleg égövi igényes növény lévén, tclevénydús, kövér, különösen olyan helyet szeret, hol valamely növény már hosszabb ideig ál 1- ván. az évenként lehullott leveleik, elkorhadt gyö- kérészeikkel a talajt humus-részekkel gazdagiiották; erdő irtás, gyeptörés s hasonló helyek igen előnyösek tenyészetükre, vagy hasonló növényi részekkel történt erős trágyázás. Kötött agyagos földet nem szeret, hanem inkább laza olyan homokosabb természetű talajt, mely hamarább és inkább átmelegedni képes, mélyebben fekszik s a gyökereket nem támadja meg. A termelés sikeréhez nagyban hozzájárul, ha a dinnyének szánt talajt már előző őszön fel porhanyójuk, a nagyban való termelésnél jó mélyen felszántjuk s ha a talaj nem volna elég korlninyós, azt jó érett trágyával, különösen komposttal meg kell javítani. Kötöttebb talajon való kisebb termelésnél ajánlandó eljárás, hogy az őszi fefporhanyitás után a dinnyefészkeket mindjárt jelöljük ki és ott 60—70 czentiméter széles, 40—50 czentiméter mély gödrüket ásunk, hogy igy a téli fagy a gödörből kihányt földet és a gödör falait jól átjárván, porhanyóbbá tegye, megjavítsa. Tavasszal aztán a kiásott gödrök behuzandók s felettük a gödör szélességének megfelelő 3—4 cm. mély tányéralaku mélyedés készítendő, ez szolgálván a dinnye fészkéül. Éppen ilyen fészkek készítendők ott is, hol az őszi gödörásás elmaradt, olyfonnán, hogy a fészkek helyén a föld jó mélyen ásóval jó megporhanyittatik és kapával a környékről kevés föld odahuzatik, hogy ezáltal a tányéralaku csekély mélyedés a talaj felszínénél mintegy tenyérnyivel magasabban álljon. A hol a dinnye gondosabb in Ívelés nélkül már nem fejlődik ki és nem érik meg tökéletesen, vagy ha a fejlődést siettetni akarjuk, ott czólszerü a fészkek gödrei az emlitettnél vagy 20 cinrel mélyebben ásni és 2/3 részben melegítő trágyával kitölteni, hogy, a talaj melegsége fokozódjék és a talaj nedvessége mérsékelve legyen. A sárgadinnye vetése történhetik az egymástól 2 méter távolságban készítendő fészkekbe, ápril közepétől kezdve május közepéig, vagyis midőn a talaj már 16—18 C. fokra fölmelegedett, a mikor is a fészek valamely részén huzunk egy 3 cm. mély barázdát, beleszórva 5—12 magot, befedjük és le kell lapogatni a mag felett levő földet, hogy az könnyen ki ne száradják. A barázdába való vetésnél az eljárás hasonló, csakhogy itt a magokat 8— 10 cinre kell szórni egymástól. Miután pedig a dinnyemag és a belőle fejlődő plánta annyira érzékeny, hogy az esőzés vagy csekélyebb hideg idő következtében is könnyen elpusztulhat, ezért biztosítókul igen czélszerü május közepéig még kétszer-liáromszor is vetni magot ugyanazon fészek vagy barázdának másik oldalára. Vagy, mert a csírázás történetik a dinnyénél nehézkesen, czélszerü a magot fürészpor között réte- gezve csíráztatni. Ennek eljárása a következő: a 1. ábra. szándékolt vetés előtt 5—6 nappal egy virágcserép aljára jó vastagon fürészport hintünk, erre dinnyemagot s újra fürészport hintünk, erre dinnyemagot s újra fürészport, mig megtelik a cserép, melyet egy tálezába állítunk, úgy, hogy alja 2—3 cinre mindig viz alatt alatt álljon, — ezután meleg helyre téve, a csirázás-5—6 nap alatt megtörténik és gondos kivetés után a palánták egy-pár nap alatt elő- bujni kezdenek. A magvak kikelése után főteendő a fészkek tisztán és porhanyón tartása, miért időnként megkell gyomlálni s kis fácskával a felületét megpiszkálgatni, vagy hogy a fészkek felülete állandóan porhanyón maradjon, igen czélszerü azt fiirészpor, cserhulladék vagy — a mi legjobb — elkorhadt érett trágyával beborítani. Két-három hét múlva a fészkek vagy barázdák megritkitandók olyfonnán, hogy egy fészekben 4—5 palánta maradjon, a barázdákban pedig 25— 30 cinre essenek egymástól a növénykék. Midőn pedig a késői fagyoktól tartani már nem kell, tehát május vége felé, az egész dinnyetelep megkapálandó, mely kapálás június vége felé ismételtetik. Később, midőn az indák mindinkább terülnek, oda kell törekedni, hogy minden egyes tő megkaphassa a neki szánt földterületet, miért egy-egy fészekbe csak 2 — 2 tőt hagyunk s a gyengébb palántákat éles késsel a föld felszíne felett el kell metszeni, tehát nem kitépni, melylyel a megha- gyandók gyökerei is könnyen megsérülhetnének. A barázdás növelésnél az egyes tövek egymástól 1 — 1 méterre hagyatnak meg. Hogy a szétterjedt indákat a szél összene kószálja, czélszerü azt kampós fácskával, vagy keresztbe leszúrt két fácskával lepányvázni. Miután pedig ezentúl az indák miatt kapálni nem lehet, a gyomok kigyomlálása által igyekezzünk telepünket tisztán tartani. Miután a sárgadinnye csakis a harmad hajtáson képes termékeny virágot nevelni, ugyanazért, hogy ezen harmadhajtás és vele együtt a gyümölcs is mielőbb jelentkezllessék, szokás a sárgadinnyét megmetszeni, mely abból áll, hogy midőn a növény a sziklevélen kívül 3—4 jól kifejlett levelet hozott, a harmadik vagy negyedik levél felett visszacsipe- tik, az emiatt hossz növésében megszorított dinnye elvesztett részét igyekszik mielőbb pótolni és a megmaradt levelek aljáról oldalindázat kezd hajtani. Amint azonban ez oldalhajtások nőni kezdenek a két legalsó jól kifejlett levél mellől jelentkezettén kívül a szik- és felsőbb levelek mellől előjötteket el | kell távolítani, hogy ekként c*ak két másod inda 1 hajthasson tovább, melyek, ha ismét 6—7 jól fejlődött levelet képeztek, czélszerü hegyüket lecsípni, hogy akként ezeknek növése, is megakadályoztatván, a harmad indák, azokkal együtt a termékeny virágok mielőbb jelentkezzenek, mely metszési eljárással lesz elérve, bogy a dinnye tényleg előbb virágzik és köt, mint ugyanolyan körülmények között levő azon példányok, melyet metszeni elmulasztottunk. A sárgadinnyének kétféle virága van, t. i. him és nő vagy meddő és termő virág, ez utóbbi annál több és hamarább jelentkezik, ha a talaj és gondozás megfelelő volt; hogy azonban a virág megtermékenyüljön, virágzás alkalmával legalább is 15—20 C. fokú melegnek kell lenni. A megtermé- kenyülés után a dinnye kifejlődésére 30—40 nap szükséges és ismét 10—15 esetleg 20 nap, hogy teljesen megérjen, melegebb időben előbb, hűvösebb, borultabb időben később, a mi természetes is. 2. j'tbra. Érési jele a sárgadinnyének az élénk színesedés, az illat, a virágos vég megpuhulása, a ko- csány melletti rész erős megrepedése, vagy a ko- csány könnyű leválása. Nem czélszerü azonban főleg a kemény husu dinnyéket teljesen megérlelődni hagyni, — jobb, ha érésük előtt egy-két nappal előbb szedjük le és hűvös helyen 5—6 napig tartjuk. Mint termelésre leginkább ajánlható fajtáit a sárgadinnyének felemlitem: a Turkesztán, bomba (1. ábra), kartács (2. ábra), Prescott, Cantaloupe és a Mauthner-féle smaragddinnyét. Beszerzési íor- rásul pedig ajánlhatom a Mautlmer-magkereskedé- sét (Budapesten), mint a hol kitűnő fajtiszta magot nyerhet. Szerkesztői üzenetek. S. K. (Sár-Szent-Lőrinez.) Fogadja mély köszönetün- ket a megható költeményért. — D. Gy. (Ózsák.) Köszönet a két helyről is küldött szives tudósításért. — F. A. (Czikó.) Köszönjük, a mint terünk engedi, közölni fogjuk. — Sz. S. Köszönjük ; alkalmilag felhasználjuk. — Sz. M. ő nagyságának (Kánya). Magánlevelet irtunk. — T. I. (Kajdacs). Üdvözlet. — R. L. (Duna-Földvár.) A mint terünk engedi, felhasználjuk; van még több előbb érkezett kézirat is, melyek szintén közlésre várnak. — K. I. (Tamási.) A lappéldányt megindítottuk. 1TYILTTEE. 3ei&cir(‘>5rci!HÍ>t!U'6, fdjwar) irab far* big (and) alté i'idpfavbeit) 95 fr. bid fi. 9.25 p. Act. (in 18 Dual.) — 3cfon>rtr$c, U>ct$e imfc farbige 3cí&e?í'T'rtmaftc tton fi. 1.40 Big fi. 7.75 p. Sötét. (18 Ducit.) — üerfeubet roben= nub ftiicfmeije povto* unb goíífrei bad $abvif=Depöt ©. ópeitneberg (&. u. Ä. £>of(ief.), 3 ür i d). Söhtfter untgefjenb. Briefe foften 10 fr. 'porto. Kávéház megnyitás. Tisztelettel értesítem Szekszárd és vidéke nagyérdemű közönségét, hogy Szekszárdon a Béla- téren levő Szentpétery-fóle házban, minden kényelemnek s különösen a művelt közönség minden igényeinek megfelelő s teljes komforttal berendezett Bartina-kávéházamat ápril 20-án este 7 órakor megnyitom s a t. ez. közönség használatára átadom. Kérem egyszersmind úgy Szekszárd, mint a vidék művelt közönségét, miszerint megtisztelő látogatásaikra érdemesíteni szíveskedjenek. Tisztelettel Özvegy Rófhy Lipúlné. HIVATALOS HIRDETÉSEK. 2443. sz. , 1888. Árverési hirdetményi kivonat. A gyönki kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, bogy Tolna vármegye gyámpénztára vógreha, tniouak Vagner llénard hidegkúti lakos végrehajtást szenvedő edeui j üü forint tőkekövetelés és járulékai iránti
