Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)

1889-04-04 / 15. szám

mindent, a mit mondani akar. Hogy még az állat is szereti a szülöttjeit; ón nem tudtam őket többé szeretni.“ „És férje ?“ „Férjem szivemhez szólt, de hiába ! Én mon­dám neki, küldje a gyermekeket akárhová, én leg­jobb, leghívebb neje leszek. Férjemet még ma is imádom és rabszolgája lennék, de a gyermekek nem kellenek.“ „S nagysád csakugyan azt vélte, hogy egy tisztességes férfiú s atya ebbe beleegyezhetett volna?“ „Ha feleségét szereti, igen ! De ez a barbár azt válaszolta, hogy egy nő, ki anyaságából ennyire képes kivetkőzni, neki sem ezen, sem a másik vi­lágban nem kell ! És megindító ellenem a válópert. Vérzik a szivem, hogy imádott férjemet veszitém, de örülök, szívből ürvendck, hogy gyermekeimtől megszabadultam !“ —------------­* És mégis ismétlem, hogy e nő nem lehet oly aljas, legfölebb őrült, mint az, a mely Cle- mrnceau Iza szerepében festve van. Pesti Miksa. px*f*ks> Apróságok. Miltontól kérdezték, hogy honnan van az, hogy né­mely tartományokban a trónörökös már 14 éves korában uralkodni képesm-k tartutik, inig a megnősüJés még 18 éves korában sincs megengedve. — Mivel nehezebb egy asszonyt, mint egy népet kor­mányozni. Kotzebue igy s-ólt: X szerelemmel úgy vágyónk, mint a himlővel ; a ki fiatal korában nem volt benne, ké­sőbben ritkán vagy sohasem fogja megkapni. Váljunk el! S. ur nagyon sajnálatra méltó ember. Egy éwel ezelőtt nejévé tette szép szőke sziveválasztottját és hónaposon keresztül úgy éltek, oly boldogok voltak, mint egy gerlepár. Pár hétlel azelőtt az asszonyka tolvajoktól kez­dett félni, úgy. hogy In férje legjobban aludt, felköltötte és addig sirt, könyörgő11, mig az föl nem kelt és az ágy alá nem nézett, hogy nincs e ott tolvaj elrejtőzve? A férj ezt huzamosabb ideig elviselte, .végre azonban az örökös föl kel­tés és ágyalá nézés előbb heves pör-patvarra, majd arra kényszeritette, hogy a válópört msginditsa. Midőn a biró előtt álltak, az asszony azt mondta, hogy a férjét nagyon szereti, a férfi pedig, hogy neje a világ legjobb asszonya, d» a tolvajoktól való félelmével elkeseríti és az éjjeli nyu­galmát is megzavarja. Midőn a biró mindkét félt ’kihajgatta nagyszerű gondolata támadt. Azt tanácsolta S. urnák, hogy menjen haza és vágassa le az ágyak lábait: ha a neje látni fogja, hogy nincs hely a hová a tolvajok bújhatnának, ta­lán kigyógyul a félelemből. így is történt; az ágyak lábai­nak le ágasa használt, mert ismét nyugalom és boldogság vonult be a fiatal pár szivébe. S. ur visszavonta a válópört. Édes kábulatot érez, fájót, de édeset. A kivilágított terem sárgás fényit lámpáival, a tükörben visszaverődő libegő alakok, az öltözékek csilláma; a bűvös zene egy szédítő, hódító egység- lton olvad össze, s ebből a mámoritó keverékből kisugárzik azoknak a sötét, komoly tekintetű sze­meknek delejes fénye, elözönlik egész valóját, meg­kapva bensejét. Kezeit mohón szorítja egymásba, aztán a hidegtől merev keblére,'úgy — úgy mintha oda vonna, ölelne valakit hosszan — szenvedélyesen!... A szél tovább zokog a száraz s szikrázó zúz­marával fedett ágak között, a gomolygó felhők alól előbukkan a hideg fényű téli napsugár. # ifi Sárdv Henő megállítja a négy repülő pejt s leszökve fogatáról a vele szemközt jövő fiatal ember felé siet, mindkét kezét oda nyújtva üdvöz­lésre. — Jó napot öcsém ! Megérkezett! ? A fiatal ember különben halvány, arczát élénk pir futja be. — Igen ! végre mégjöttem, kellemetlen volt az — ön tudja bizonnyal, hogy a tánczvigalom utáni napokban el kellett utaznom —, elodázhat- 1 an ul. — Nem ! ezt nem tudtam ! Csupán rövid idő előtt értesültem, hogy ön egy év óta távol vau — mikor érkezett? —■ A napokban! De most maradok! Orven- dek, hogy ismét ily kellemes szituáczió hozott ösz­Tolnameg’yei Hölgyek Lapja. • Petőfi mondogatta: „a valódi poéta csalogány, a fűzfa poéta pedig veréb.; az első énekel, mert érez, a másik csiri­pel, mert ehetnék.“ Midőn VI. Bolcslaw 1460-ban haldoklóit, megparan- csolá, hogy legjobb lovát vezessék ágyához, mert — úgy­mond — mint herczeg, lóháton akar a pokolba menni. Midőn a tudós svájezi Lóritus- kérdeztetek, hogy él? azt felelte: „fejedelmileg, enni és inni valóm van elég, és sok adósságom!“ ... látogatására szabadság adatott. — Különös ismertető jelei : Jegygyűrű az ujján és a házi kulcs a zsebében. Kelt Szek- szár.dön, 1889. április 1. N. N.-né asszony. (Házikereszt bé­lyeg, közben kapukulcs és papucs.) A jegygyűrűt a mel- lónyzsebben elrejteni tilos, mi a szabadság azonnali beszün­tetését okozza. A rendőrség és az éjjeli őrök kéretnek jelen szabadság-levél előmutatóját, ha szelíden viseli magát, sza­badon engedni.“ A KERTÉSZET KORÉBÓL. Croné a hires aranyműves, midőn kérdezték, hogy tudott olyan kövér, csúnya asszonyt nőül venni,, ki különben igen gazdag’volt, válaszok: „én őt súlyánál fogva vettem el ; a Fayonra nem .voltam tekintettel!“ mbor férjek ezentúl csak a következő „szabadság-levél“ mellett nyerhetnek kimenőt: „Szabadság-levél. Férjem, N. N. urnák, az utolsó napokban tanúsított jámbor magaviseleté folytán, saját kérelmére," ma 10 óra utántól 1 óráig a B . . .. és egyéb mulatóhely meg­sze bennünket, önök szintén a „kör“ tánczesté- lyére jöttek ? — Mi ? Sárdy oly megdöbbentő s oly sajátszerü han­gon tette e megjegyzést, hogy a fiatal ember ré­vedezve bámult reá. Dianüms cMnensis (ctiinai szegfű). Mint általánosan ismert és elterjedt kedvelt virág nagyon különböző szinii változványaival dí­széül szolgál minden virágos kertnek. Alig van kert, hol egyik-másik szegfüfaj található ne volna, különösen Heddevigii és íaeiniatus alacsony sötétvörös fajtáit virágágy-szegélyekül, mint folyton virágzó dísznövényt használják fel. Vetése márcziusban történik melegágy- vagy cserépbe, honnan ápt'il végén szabadba iiltethetők egymáshoz jó sűrűn, hogy az eset­leg nem megfelelően virágzó pél­dányok később kitéphetők legye­nek. A nyári gondozásuk a tisz­tántartás és szükségletük szerint való megloesolásból áll. Ha a cserépben tenyésztés czéloztatik, hogy virágházban vagy szobában korán virító szeg­fűket nyerjünk, akkor júliusban kell vetni és augusztusban elő­ször, októberben pedig másod­szor átültetve, kellő meleg, na­pos helyen teleltetve február- márcziusban szépen virágzik. Mint emlitéin a törpe szeg­fűket inkább csak virágágyak szegélyéül használják fel, ellen­ben a magasabb fajtákból igen szép virág csoportozatot lehet alakítani, ezek közül is a legszebbek, a Mauthner- féle teljes javított diadem-szegfük (az itt bemutatott ábra) a legalkalmasab­bak e czélra, melyet természet után készített bű lenyomatban mutatunk be a tisztelt olvasó közönségnek. Szerkesztői posta. Sz. M. ő nsgának. A klisét — legnagyobb sajnála­tunkra — nem kaptuk meg s igy nem lephettük meg vele lapunk közönségét. Kérjük szives értesítését. — 6.1. ő nsgának (Duna-Földvár). Pompásan kezeli a tarokkot; fogadja őszinte üdvözletünket szellemes közleményéért. — Evelin. Nagyon sajnáljuk, hogy a várva-várt küldemény elmaradt. — Ma­rietta. Üdvözlet I — R. Sarolta urhölgynek (Szekszárd.) Végtelenül sajnáljuk, hogy jelen számunkban nem hozhat­tuk, mert későn érkezett. — Ilonka. Szintén. Üdvözlet! — Igen, önök — múlt évben kitünően mu­lattunk ! — Hol találhalnám fel ő nagyságát ? Sárdy Benő szemei könnybe merülten tapad­nak az ifjúra*, arczán fájdalmas rángás vonul át, — Hogy hol találhatná fel ? 0 édes öcsém ! Nagyon nehéz lenne az, nézze, ölnyi magasságú hó fedi a — földet! Pár pereznyi csend. Kinos, vonagló érzelem árja hömpölyög az ifjú szivén keresztül, töiedezve, erőltetett hangon kérdezi. — Hogyan — tán csak — népi . . . — De igen ! . . . Meghalt . . . Hiszen, ha nem mondta volna is, elmondta volna más, egy előérzet, mely a levegőből szivárog a szívbe, az agyba . . . Tévetegen bámul maga elé. Aztán megvillan szemeiben valami. Kérdez. — S váljon mi — mi okozhatta? — A vihar, édes öcsém! Rettenetes idő volt az akkor, emlékszik, a báléj után, álli ült, erő­sen áthiilt, megölte az a borzasztó — vihar. ^xxxxxxxxixxxxxxxxr) Czukrászat!! Özv Mutschenbacher Károlyné Szekszárdon Széchenyi-utcza, Mártin-féle ház. V A X X V/ r\ x x ^ Ajánlja a utAü. közönség figyelmébe ^ gazdagon felszerelt raktárát. x X Kaphatók és állandóan nagy készletet tartok a legfinomabb süteményekből és tor­tákból, melyekkel külön rendelésekkel is X szolgálok. x X Legfinomabb sütemények! Fagylalt a legkülönbözőbb alakokban w és crém-ek bármikor és bármily mennyi­X X sógben. A legfinomabb salon-czukorkák, bon­bonok, thea-sütemények, befőttek, likőrök és egyéb csemegék mindig a legdúsabb választékban. (41. 9-24.J x X X X X X X X X X X X X x Vidéki megrendelések pontosan teljesüléinek, w ÜXXXXXXXXXÍXXXXXXXU Szekszárd, 1889. Nyomatott UjXalusy Lajosnál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom