Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)
1889-04-04 / 15. szám
ütjük ezeket: gr. Apponyi S., Bernrieder József és László, Bencze István, Döry Dénes és Andor, Geisz László, báró Jeszenszky Kálmán, Andor, János, László és Ignácz, K. Sebestyén Endre, Kovács László, Kämmerer Ernő és Perezel Dezső orsz. képviselők. Póchy József, Eátkay László, br. Eud- nyánszky L, Sztánkovánszky János Szeniczey Fe- rencz stb., a szekszárdi biz. tagok csaknem teljes számban. Ez érdeklődést elősegítette egypár választás is, a melyről alább teszünk említést. A közgyűlés lefolyásáról következőkben referálunk : Gr. Széchenyi S. főispán megnyitván az ülést, szép beszédben emlékezett meg megyénk egyik kiváló vezér fórfia Vizsolyi Gusztáv elhunytéról, a ki hosszas ideig a megye érdemdús első tisztviselője is volt s indítványára a megye, elhunyta felett érzett fájdalmának jegyzőkönyvileg ad kifejezést. Ugyancsak főispán a gyászoló család nevében a megye közönségének — a már kifejezett részvétéért — e helyen is köszönetét mondott. A megye másik érdemes biz. tagjának, br. Jeszenszky Sándor, volt orsz. képviselőnek elhuny- táról szintén meleg hangon emlékezett meg főispán. A megnyitó szép beszéd után Döry Dénes indítványára egyhangúlag határozatba ment, hogy a főispán szavai jegyzőkönyvileg örökittessenek meg s Vizsolyi Gusztáv arczképe a megye közgyűlési terme számára készíttessék el. Br. Jeszenszky Kálmán pedig köszönetét mondott a testvére, Sándor elhunyta alkalmával nyilvánított részvétért. Most vette kezdetét a tárgysorozatba felvett ügyek részletes tárgyalása és pedig : Az alispán időszaki jelentése, melyet a köz- igazgatás minden ágára terjedő részletes és közérdekű voltánál fogva lapunk más helyén érdemlegesen méltatunk, felolvastatván, helyeslőleg tudomásul vétetett. Lehetetlen csodálkozásunkat ki nem fejezni a felett, hogy a közgyűlés első tárgyát az alispán időszaki jelentését, mely hű képét adta a megyei közigazgatás egész múlt évi működésének s mely feltétlen elismerést követel a bizottság minden tagjától, oly kevés érdeklődéssel, majdnem figyelmetlenséggel hallgatták. Tudomásul vette közgyűlés továbbá a közigazgatási bizottságnak az 1888. év II. feléről szóló jelentését, valamint a számonkérő szék üléséről felvett jegyzőkönyvben foglaltakat és az időközi pénztári vizsgálatokról felvett jegyzőkönyvek jelentéseit is, melyek szerint a pénztárak mindenkor kifogástalan rendben találtattak. Az üresedésben levő dunaföldvári járási szol- gabirói állás, a két jelölt: br. Kudnyánszky István és Szentiványi Miklós pártja névszerinti szavazást kérvén, titkos szavazással töltetett be. Döry Dénes szavazatszedő biz. elnök jelentése szerint Szentiványi Miklós 69 szavazatot kapott ellenfele 65 szavazatával szemben s igy főispán Szentiványit megválasztott szolgabirónak jelentette ki. Felolvastatott ezután a belügyminiszter rendeleté, mely szerint a megyei III. aljegyzői állás szervezését jóváhagyja. Ez állásra jelentkeztek: Da- róczy Aladár, Varga János és ifj. Ujfalusy Imre. Miután névszerinti szavazást nem kértek s főispán a felkiáltásokból úgy vette ki, hogy a többség Da- róczy mellett van, ennélfogva Daróczy Aladárt megválasztott III. aljegyzőnek hirdette ki. A központi választmányba Vizsolyi Gusztáv helyébe ugyancsak a Döry Dénes elnöklete alatt történt titkos szavazással 40 szavazat közül 38-al megválasztatott Vizsolyi Ákos ; az állandó választmányba egyszerű szavazással Kämmerer Ernő orsz. képviselő, mig Bencze István kisebbségben maradt; a kijelelő választmányba Bernrieder József, főispán pedig törvényadta jogánál fogva kinevezte ugyancsak e választmányba Sztánkovánszky dánost és Bezerédj Pált. A lótenyéstési bizottságban a Döry József elnökké választatván, biz. tagnak közgyűlés Perczol Józsefet választotta meg. Az adófelszólamlási bizottságban pedig Pap Áron póttag elhunytával, be választatott Bonyhádról Pózner József. Helyettes tiszti iigyészszé az 1876. évi VI. t. ez. 55. §-a értelmében kijelöltetett Török Béla. A törvényhatósági igazoló-választmány jelentése a miszlai és • pinczehelyi választó-kerületekben pótlólag megejtett vármegye biz. tagválasztásokról, utóbbit illetőleg helybenhagyólag, előbbire nézve a még szükséges intézkedések megtétele értelmében tudomásul vétetett. Következő vármegyei számadásokat: a házi-, a közúti pénztárról, a betegápolási alapról, a kato- nabeszállásolási, a tisztviselői nyugdíj-, a községjegyzői nyugdíj-, a mértékhitelesitési-, az erdészeti, a fii! okszer a-, a gyámpénztári tartalék-alapról, a. Lymburg-Styrum gróf-féle és a Lymburg-Styrum grófné-féle alapítványról szóló 1888. évi számadásokat, melyeket mind helyeseknek találtak, közgyűlés elfogadta s a felterjesztendőket az illető minisztériumokhoz felterjeszteni határozta. A külföldiek és idegenek nyilvántartása tárgyában alkotott vármegyei szabályrendelet belügyminiszteri rendelettel jóváhagyatván, tudomásul vétetett azzal, hogy annak hatályba lépése külön fog meghatároztatni. Elhatározta a közgyűlés ez alkalommal, hogy a vármegyei szabályrendeletek össze- gyüjtendők, füzetekben sokszorositandók, hogy igy megszerezhetők is legyenek. A révközlekedés biztonsága érdekében alkotott vármegyei szabályrendeletre belügyminiszteri rendelet módosítást kíván e tárgyban, a mit az állandó választmány javaslatára közgyűlés elhatároz s jóváhagyás végett ismét felterjeszt a minisztériumhoz. — Ugyanily módon nyert elintézést a községi pénzkezelés és számvitel tárgyában alkotott vármegyei szabályrendelet is, a mennyiben a miniszteri kívánalmak szerint módosittatik és jóváhagyás végett ismét felterjesztetik. A központi főszolgabírói hivatalnál létesített ideiglenenes dijnoki állást belügyminiszter jóváhagyván, tudomásul vétetett. A közmunka- és közlekedésügyi miniszter egy rendelete folytán, mely a közúti építkezésekre vonatkozó részletes építési határozmányok és szabványtervek alkalmazásba vételére vonatkozik, elhatározta közgyűlés, hogy az állami szabvány-tervek és építési határozatok alkalmaztassanak a megyei építkezéseknél is. Hajduvármegye körlevele, melylyel a képviselőházhoz a véderő-törvényjavaslat ellen intézett feliratát pártolás végett közli, továbbá Arad sz. k. város és Hunyad vármegye hasonló tartalmú körlevele felett a közgyűlés napirendre tért, mivel ez ügyben való minden teendő — a javaslat sérelmesnek jelzett pontjai elfogadásával — idejét múlta, tárgytalanná vált. Ezzel van indokolva a napirendre térés és ez lett hangsúlyozva Eátkay László biz. tag felszólalására is, a ki a napirendre téréshez csak úgy járulna, ha ez a kormány iránti bizalom nyilvánításnak nem tekintetik. Az alispán részéről oly kijelentés, hogy a napirendre térés a kormány iránti bizalom- vagy bizalmatlanságnak tekintendő-e, egyáltalán nem történt, mert Eátkaynak felszólalására elnöklő főispán egyszerűen kijelentette, hogy az érintett megyék megkeresései a hivatkozott szakasznak időközben történt megszavazása folytán meghaladott dolognak tekintendők. — E felvilágositás- ban Eátkay is megnyugodott. Hajdú vármegye körlevele, a vármegyei törvényhatóságok javadalmazásának törvényhozási utón leendő felemelése ügyében, pártolóan vétetett tudomásul és igy terjesztetik fel a minisztériumhoz. Fejér vármegye ugyanilyen irányú, a képviselőházhoz intézett felirata, szintén pártolóan fogadtatott el. Győr sz. le. város közönségének, a győri kir. jogakadómia szándékolt beszüntetése ellen tett lépéseit pártolás végett közlő átirata tudomásul vétetett. Kolozsvár szab. le. város szobor-bizottságának M á t y á s k i r á 1 y szobra felállításához anyagi támogatást kérő megkeresése alapján, a közgyűlés e czélra az inségalapból 100 irtot szavazott inog s e határozat jóváhagyás végett felterjesztetik a belügyminisztériumhoz. A kassai kereskedelmi és iparkamarának megkeresése, melylyel a kereskedésekben elárusítható honi csemege-borok árának újabb ■szabályozása iránt a m. k. pénzügyminisztériumhoz intézett felterjesztését pártolás végett közli, tudomásul vétetett. Szekszárd Vidéke. Az állandó választmány közigazgatási szakosztályának előterjesztése, melylyel a tüzrendészeti vármegyei szabályrendelet-javaslatot bemutatja, a tárgy nagy terjedelme, fontossága miatt — egy rendkívüli közgyűlésre hagyatott, mikorra a javaslatok sokszorosítva az állandó választmány tagjainak meg fognak küldetni. Ugyanily elintézést nyert e szakosztálynak a vármegyei építkezési szabályrendelet-javaslat tárgyában tett előterjesztése. A közúti szakosztály jelentése, az 1889. évre közúti szükségletek biztosítása czóljából tartott zárt ajánlati tárgyalás eredményéről, tudomásul vétetett s közgyűlés el is fogadta — kivéve a dunaföldvár- előszállási útszakaszt illető ajánlatot, — melyre nézve uj ajánlati tárgyalást rendelt. A vármegyei tisztviselői nyugdíj-választmány javaslatára Füri István hivatalszolgának 119 forin^ nyugdíj t határozott a közgyűlés, s e határozat jóváhagyás végett a belügyminisztériumhoz terjesztetik fel. A bonyhádi mértékhitelesítő hivatal kezelőjének kérvénye, melynél fogva illető a vármegyei nyugdíj-intézet részesei közé felvételét kérte, eluta- sittatott. A főjegyzői lakás-kérdés megoldásának előkészítésével megbízott küldöttség, mivel ez ügyben még érdemleges javaslatot nem tehetett, ugyanezen ügyben ismét megbízást kapott a közgyűléstől. (Yége következik.) TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET KÖRÉBŐL. □ A gazdasági egyesület következő köriratot küldte szét tagjainak: Tisztelt gazdatárs! A tolnamegyei gazdasági egyesület igazgatóválasztmányi ülésének határozata alapján, az „Első magyar általános biztositó társaság“-gal ujabbi 6 évre megkötött szerződés főbb előnyeit, egyesületünk minden egyes tagjával közölni óhajtván, midőn első sorban az alábbiakban tudatjuk tisztelt tagtárs úrral azokat a nagy kedvezményeket, melyeket az ország eme egyik legelső, egyik legmegbízhatóbb biztositó társulata, gazdasági egyesületünk minden egyes tagjának megad, egyúttal nyugodt lelkiismerettel melegen ajánlván nevezett társulatot — tiszteletteljesen felkérjük egyesületünk minden egyes tagját, hogy biztosításait, lehetőleg az „Első magyar általános biztositó társaság“-nál tegye meg; ajánljuk különösen azért, mert nemcsak tisztelt tagtárs urnák anyagi érdéit látjuk ott a lehető legnagyobb mértékben biztosítva, de általa vármegyénk gazdasági egyesületének anyagi viszonyait is emelni fogjuk. Az országnak csaknem valamennyi gazdasági egyesülete, hasonló szerződések alapján, ugyancsak a jelzett biztosi tó társasággal összeköttetésben áll, a mely szerződések nemcsak minden egyes gazdának a lehető legolcsóbb díjtételek melletti biztosítást teszik lehetővé, de a szerződés egyik pontja értelmében, a jelzett biztositó-társulat az összes befizetett díjtételeknek 5°/0-át a gazdasági egyesületnek visszatéríti. A kedvezmények egyesületünk tagjai részére a következők : A) Az 7,%-kal számított nád- és szalmatető- zetü épületeknél a rendes díjtételekből elenged 20 %-ot. Az 1V2 °/0 -kai számított nád- és szalmatetőzetü épületeknél a rendes díjtételekből elenged 331l3°l0-ot. A 7.,0%-kal számított zsindelytetőzetü épületeknél a rendes díjtételekből elenged 20°/0-ot. A ÁoVkal számított zsindelytetőzetü épületeknél a rendes díjtételekből elenged 25%-ot. A 3/io°/o"kal számított cseréptetőzetü épületeknél a rendes díjtételekből elenged 37y20/0-ot. A TV/o-kal számított cseréptetőzetü épületeknél a rendes díjtételekből elenged 50%-ot. B) A gabnakészlet. takarmány és ingóságok tűz elleni biztosításánál a C) díjszabály szerint számítandó rendes díjakból elenged 10°/0-ot. ö) A jégkár elleni biztosítások után fizetendő rendes díjakból elenged 2°/tí-ot. Folytatás a mellékleten.
