Székes-Fejérvári Naptár, 1938

Ünnepekről, bőjti rendeletekről és egyéb tudnivalók

— 4 — MbüjdIöR dz DnnepehrSI. az ú] böjti rendeletről is egyebekrcl az 1938. évben-Az új kánonjog szerint a római katholikusoknál a következő ünnepeken nem szük­séges szentmisét hallgatni, vagy a szolgai munkától tartózkodni: Karácsony, Husvét és Pünkösd másodnapján, Gyertyaszentelő Boldogasszony, Gyümölcsoltó Boldog­­asszony, Kisasszony napján, Szent István király napján; az utóbbi ünnepen azon­ban a hazai törvények szerint általános munkaszünet van. Mindazonáltal a szentséges Atya óhajtja, hogy ezen ünnepek ugyanazon ünnepélyességgel ülessenek meg, mint azelőtt és így tulajdonképen csak a hívek lelki terhein akar könnyíteni, nem tévén köte­lezővé a jelzett napokon a szentmise hallgatását és a szolgai munkától való tartózkodást. A március 15-ének nemzeti ünneppé nyilvánításáról szóló 1927, évi XXXI. te, rém ad felhatalmazást arra. hogy az említett napon az ipari munkának, ideértve a kereskedést is, szünetelése elrendelhető legyen. Ennélfogva az ipari munkát és a kereskedést vasárnapokon korlátozó rendelkezések március 15-ére né v vonatkoznak s ezen e napon úgy az ipari munkára, mint a kereskedésre, a köznapokra vonatkozó rendelkezések é vényesek. Böjti rendelet Bómai kath. Anyaszentegyházban. Az apostoli Szentszéktől nyert felhatalmazás alapján a magyar egyházmegyék területén a következő böjti rend állapíttatott meg: 1. Szigorú böjti napok (naptárunkban két fekete kereszttel ff), vagyis, amelyekben tilos a húsfélék élvezése és csak egyszer szabad jóllakni, a következők: hamvazószerda, a nagy­böjt minden péntekje; a kántorbőjtök péntekje; Karácsony, Pünkösd és Nboldogasszony vigil. 2. Enyhített böjti napok (egy fekete kereszttel f), vagyis amelyeken szabad ugyan húst enni, de a többszöri jóllakás tilos: a nagyböjt többi napjai (a nagyböjt vasárnapjain többszöri jóllakás és húsevés mindenkinek meg van engedve); kántorbőjti szerdák és szombatok; Mindenszentek vigíliája. az 1938. évre. Kántorbőjtök. Tavaszi:,március 9, 11, 12. Nyári: junius 8, 10, 11. Őszi: szeptember 21, 23, 24. Téli: december 14, 16, 17. Elöesti böjtök. 1. Pünkösd vigíliájának böjtje junius 4. 2. Nboldogasszony vigíliájának böjtje nincs. 3. Mindenszt vigiliájának bőjije október 31. 4. Nagykarácsony vigiliájának böjtje dec. 24. Más parancsolt böjtök. 1. Nagyböjt (hamvazószerdától husvétvasár­­napig a vasárnapok kivételével mindennap) március 2-tól április 16. délig. 2. Pénteken tilos a huseledel. (L. a böjti r.) Jegyzet. Böjti napokon bárminemű zsiradék használata megvan engedve. Nagyszombat déltől megszűnik a nagyböjt. Csillagászati és kortani tudnivalók az 1938. évre. Fogyatkozások. Teljes holdfogyatkozás május 14-én. Kezdete 9 óra 18 perckor, vége 10 óra 9 perckor. Teljes napfogyatkozás május 29-én. Kezdete 14 óra 22 perckor, vége 15 óra 18 perckor. Teljes holdfogyatkozás november 7—8. Kezdete 7- én 21 óra 41 perckor, vége 8-án 0 óra 8 perckor (nálunk is látható.) Részleges napfogyatkozás november 21—22. Kezdete 21-én 22 ó 45 p, vége 22 én 2 ó 59 p. Az u. n. uralkodó bolygó ez évben: a Jupiter. Csillagászati évszakok. Tavasz kezdete: március 21-én 7 ó. 43 p. Nyár kezdete: junius 22-én 3 ó. 4 p. Ősz kezdete: szeptember 23-án 18 ő. 0 p. Tél kezdete: december 22-én 13 ó. 14 p. Törvénykezési szünnapok. Az 1911 :1. te. 144, §-ához képest: Ha a határnap va­sárnapra vagy Gergely naptár szerinti közönséges ünnep­napra valamint nemzeti ünnepnapra csak sürgős szükség esetében tűzhető ki. A határnap ilyen kitűzése vagy ki­tűzésének megtagadása miatt nincs helye felebbvitelnek. Az 1927 : 30. te. nemzeti ünnepnek nyilvánította március 15-ét és hatályon kívül helyezte az 1898: V. te-két, amely április hó U-ét nemzeti ünneppé tette. Az 1891 : Xlllt c. Szent Istvín napját nemzeti ünneppé avatta. Az 1881:60 te. 2. §-ának második bekezdése szerint a Gergely nap­tár szerinti közönséges ünnepeken és a vég.ehajtást szen­vedő vallási ünnepén csak azok a végrehajtási cselekmé­nyek teljesíthetők, amelyek avégett szükségesek, hogy a végrehajtandó követelés biztosítva legyen. Az 1912 :í>4. te ezt a rendelkezést a nemzeti ünnepnapokra is kiterjesz-. tette. Az 1675:36. te. a kereskede mi törvény 329. §-a azt rendeli, hogy ha a teljesítés napja vasárnapra vagy va­lamelyik közönséges ünnepnapra esik, a kötelezettség a legközelebbi köznapon teljesítendő. A 330. § szerint ha a teljesítésre kitűzött időtartam eltelt és utolsó napja va­sárnapra vagy valamelyik közönséges ünnepre esik, akkor kötelezettség a vasárnapot az ünnepnapot közvet­lenül megelőző köznapon teljesítendő. Az 1896:33. te. a bűnvádi perrendtartás 10 és 11 §-a szerint sürgős intéz­kedések vasárnap és ünnepnapokon is elrendelendők és foganatositandók. Ha a határidő utolsó napja vasárnap vagy Gergely naptár szerinti ünnepnapra esik, úgy ez a nap a határidőbe nem számítható be. Az 1876:27. te a váltótörvény 103 §-a szerint ha a váltó lejárata vasár­napra vagy Gergely naptár szerint valamely közönséges ünnepnapra esik, a fizetés csak a legközelebbi köznapon követelhető. Ezen intézkedés kiterjed a váltó másodlaton és másolatok kiállítására, az elfogadás iránti nyilatko­zatra, az óvás felvételére, valamint minden váltóból folyó kötelezettség teljesítésére. Az 1887 : 30, te. 2, §-a rendeli, hogy a kir, Ítélőtáblán és a kir, Kúrián évenkint julius első vasámapjátólszámitott 8 heti törv.-szünet tartandók

Next

/
Oldalképek
Tartalom