Székes-Fejérvári Naptár, 1938

Szépirodalmi rész

■

— 46 -íkki

A hivatás átka.

— Tud maga hallgatni?

— Azt már nem. Beszélő mozifölvételeknél dolgozom.

A takarékos leány.

— Hallja, Mari, tegnap megint éjfélig itt volt a vőlegénye. Hallatlan pazarlás, annyit égetni a villanyt.

— Nagysága kérem, a villanyt eloltottuk.

Váljunk el.

— Milyen alapon kíván asszonyom elválni az urától ?

— Összeférhetetlenség miatt. Én ugyanis válni akarok, ő pedig nem.

Nagy várakozás.

Tanító: Gyerekek, olyan csöndben legyetek, hogy még a légy röpülését is meg lehessen hallani.

Az egész osztály elnémul. Egyszer csak megszólal egy vékony hangocska:

— Már csöndben vagyunk, tanító bácsi. Gyühet a légy!

Dresszura.

Férj: Ezt a kutyát sohasem tanítod meg engedelmességre.

Feleség: Dehogy is nem, csak türelem kell hozzá. Emlékezz csak vissza, hogy eleinte bizony te is ellenkeztél.

A könyv bizonyít.

Férj: Ezzel a pástétommal valami baj van. Sehogy sem Ízlik nekem.

Feleség: Azt csak te képzeled. Az uj szakácskönyvemben az van írva, hogy igen kitűnő ize van.

Helyszűke miatt.

— Nézze csak, szerkesztő ur, én az útleírásomban egy ötvenméteres óriáskígyóról írtam és a lapban csak ötméteres jelent meg.

— Tetszik tudni, tisztelt uram, lapunk állandóan kissé szükiben van a helynek.

Biztos jel.

— Miről vette észre, hogy az asztaltársa be van rúgva ?

— Mert az újságot a nyakába kötötte és a papírszalvétát kezdte olvasgatni.

Jutányosán.

— Elvetted azt a leányt, aki annakidején minden megtakarított pénzét rádbizta ?

— Nem én. Megúsztam a dolgot hathavi fogházzal.

Háryáda.

— Mikor Mezopotámiában harcoltunk, akkora voit a hőség, hogy egyszerűen a napon főztük a tojást.

— Tudom, tudom ... És dugóhúzóra volt szükségük, ha lélegzetet akartak venni.

Nyári vendéglőben.

— Mondja csak, vendéglős ur, meddig tartanak maguk itt nyitva ?

— Csak legyen nyugodt az ur. Ha arra kerül a sor, úgyis kidobáljuk a vendégeket.

Szemtelenség.

A bezárt pékbolt ajtaján dörömböl egy gyerek:

— Kérek egy zsemlyét!

A fölvert pék dühösen kikiált:

— Mit képzelsz, te kölyök ? Hogy én egy zsemlye miatt kinyitom a boltot ?

— Hát akkor dobja ki a kulcslyukon.

Nehéz idők.

Egy ember álldogál a munkaközvetítő hivatalban egy daxlival. Azt kérdi tőle a hivatalnok:

— Mifajta kutya ez ?

— Agár.

— De hiszen az agárnak hosszú lába van.

— Ennek is az volt, mielőtt elkezdtünk munka után járni.