Székes-Fejérvári Naptár, 1937

Ünnepekről, bőjti rendeletekről és egyéb tudnivalók

— 4 — Triiiulik óz iBUpekril, íz új tsöjtl resdeiefrSI és eggebekrül oz 1937. évben-Az új kánonjog szerint a római katholikusoknál a kővetkező ünnepeken nem szük­séges szentmisét hallgatni, vagy a szolgai munkától tartózkodni: Karácsony, Husvét és Pünkösd másodnapján, Gyertyaszentelő Boldogasszony, Gyümölcsoltó Boldog­­asszony, Kisasszony napján, Szent István király napján; az utóbbi ünnepen azon­ban a hazai törvények szerint általános munkaszünet van. Mindazonáltal a szentséges Atya óhajtja, hogy ezen ünnepek ugyanazon ünnepélyességgel ülessenek meg, mint azelőtt és így tulajdonképen csak a hívek lelki terhein akar könnyíteni, nem tévén köte­lezővé a jelzett napokon a szentmise hallgatását és a szolgai munkától való tartózkodást. A március 15-ének nemzeti ünneppé nyilvánításáról szóló 1927, évi XXXI-te, rém ad felha almazást arra, hogy az említett napon az ipari munkának, ideértve a kereskedést is, szünete ése elrendelhető legyen. Ennélfogva az ipari «unkát és a kereskedést vasárnapokon korlátoló rendelkezések március 15-ére nen vonatkoznak s ezen a napén úgy az ipari munkára, mint a kereskedésre, a köznapokra vonatkozó rendelkezések é vényesek, Böjti rendelet az 1937. évre. Római kath. Anyaszentegyházban. Az apostoli Szentszéktől nyert felhatalmazás alapján a magyar egyházmegyék területén a következő böjti rend állapíttatott meg: 1. Szigorú böjti napok (naptárunkban két fekete kereszttel ff), vagyis, amelyekben tilos a húsfélék élvezése és csak egyszer szabad jóllakni, a következők: hamvazószerda, a nagy­böjt minden péntekje; a kántorbőjtök péntekje; Karácsony, Pünkösd és Nboldogasszony vigil 2. Enyhített böjti napok (egy fekete kereszttel f), vagyis amelyeken szabad ugyan húst enni, de a többszöri jóllakás tilos: a nagyböjt többi napjai (a nagyböjt vasárnapjain többszöri jóllakás és húsevés mindenkinek meg van engedve); kántorbőjti szerdák és szombatok; Mindenszentek vigíliája. Kántorbőjtök. Tavaszi: február 17, 19, 20. Nyári: májú» 19, 21, 27. Őszi: szeptember 15, 17, 18. Téli: december 15, 17, 18. Előesti böjtök. 1. Pünkösd vigíliájának böjtje május 15. 2. Nboldogasszony vigiliájanak böjtje aug. 14. 3 Mindenszt vigíliájának böjtje (enyh) nincs. 4. Nagykarácsony vigíliájának böjtje dec. 24. Más parancsolt böjtök. 1. Nagyböjt (hamvazószerdától husvétvasár­­napig a vasárnapok kivételével mindennap) febru r !0-től március 27. délig. 2. Pénteken tilos a huseledel. (L. a böjti r.) Jegyzet. Böjti napokon bárminemű zsiradék használata megvan engedve. Nagyszombat déltől megszűnik a nagyböjt. Csillagászati és kortani tudnivalók az 1937. évre. Fogyatkozások. Teljes napfogyatkozás junius 8-án. Kezdete 10 óra 1 perckor, vége 23 óra 21 perckor. Rész­leges holdfogyatkozás november 18-án. Kez­dete 8 óra 37perckor, vége 10 órakor. Gyűrűs napfogyatkozás december 2—3-án. Európában nem látható. Az u. n. uralkodó bolygó ez évben: a Szaturnusz. Csillagászati évszakok. Tavasz kezdete: március 21-én 1 ó. 45 p. Nyár kezdete: junius 21-én 21 d. 12 p. Ősz kezdete: szeptember 23-án 12 ó. 13 p. Tél kezdete: december 22-én 7 ó. 22 p. Törvénykezési szünnapok. Az 1911 :I. te. 144, §-ához képest: Ha a határnap va­sárnapra vagy Gergely naptár szerinti közönséges ünnep­napra valamint nemzeti ünnepnapra csak sürgős szükség esetében tűzhető ki. A határnap ilyen kitűzési vagy ki­tűzésének megtagadása miatt nincs helye felebbvitelnek. I ' Az 1927 : 30. te. nemzeti ünnennek nyilvánította március 3 5-ét és hatályon kívül helyezte azl898:V. te-két. amely április hó <l-ét nemzeti ünneppé tette. Az 1891 : XHIt c. Szent István napjai nemzeti ünneppé avatta. Az 1881:60 te. 2- §-ának második bekezdése szerint a Gergely nap­tár szerinti közönséges ünnepeken és a vég-ehajtást szen­vedő vallási ünnepén csak azok a végrehajtási cselekmé­nyek teljesíthetők, amelyek avégett szükségesek, hogy a végrehajtandó követelés biztosítva legyen. Az 19l2: 54. te ezt a rendelkezést a nemzeti ünnepnapokra is kiterjesz-. tette. Az 1*75:36. te. a kereskede mi törvény 329. §-a azt rendeli, hogy ha a teljesítés napja vasárnapra vagy va­lamelyik közönséges ünnepnapra esik, a kötelezettség a legközelebbi köznapon teljesítendő. A 330. § szerint ha a teljesítésre kitűzött időtartam eltelt és utolsó napja va­sárnapra vagy valamelyik közönséges ünnepre esik, akkor kötelezettség a vasárnapot az ünnepnapot közvet- Ie ül megelőző közn*pon teljesítendő, az 1896:33. te. a bűnvádi perrendtartás 10 és 11 §-a szerint sürgős intéz­kedések vasárnap és ünnepnapokon is elrendelendők és foganatositandok. Ha a határidő utolsó napja vasárnap vagr Gergely naptár szerinti ünnepnapra esik, úgy ez a nap a határidőbe nem számítható be. Az 1876:27. te a váltótörvény 103 §-a szerint ha a váltó lejárata vasár­napra vagy Gergely naptár szerint valamely közönséges ünnepnapra esik. a fizetés csak a legközelebbi köznapon követelhető. Ezen intézkedés kiterjed a váltó másodlaton és másolatok kiállítására, az elfogadás iránti nyilatko­zatra. az óvás felvételére, valamint minden váltóból folyó kötelezettség teljesítésére. Az 1887 : 30, te, 2, §-a rendeli, hogy a kir. Ítélőtáblán és a kir, huríán évenkint julius első vasárnapjátólszámitott 8 heti törv.-sziinet tartandók

Next

/
Oldalképek
Tartalom