Székes-Fejérvári Naptár, 1935

Szépirodalmi rész

— 38 -Legolcsóbb kötött áru beszerzési forrás Szemszedés — fejelés Pofii kötődé SzékeitehHUr, Zirci templom Köz. barbár csákányok mégis összezúzták. A bazilikában lévő sírokra nem tér­hetek ki, csak annyit szeretnék meg­említeni, hogy a régi egyházi törvények szerint a templom főhajójában csak az alapító temetkezhetett a legszűkebb családjával. Itt a főoltár tájékán pihent Sz. István és Sz. Imre _1063-ban tör­tént szentté avatásáig. Ő volt az egye­düli, aki földfeletti kőszarkofágban pi­hent. A többi király a padló alá ásott egyszerű fa, vagy kőkoporsóban. III. Béla és felesége mint ujjáépítők, szin­tén a főhajóban pihentek, eddig csu­pán őróluk lehetett hitelesen megálla­pítani a személyazonosságot az ékszer­ről. Ő volt ugyanis az egyetlen ma­gyar király, akit a görög despota­­nyaklánc megilletett, ezt pedig meg­találták a nyaka körül. Különben a sírokban igen kevés a melléklet. Ró­bert sírját hamarosan kirabolták és koporsóját valószínűleg átvitték a La­jos kápolnába. Más a főhajóban nem lehetett, mert Mátyás saját sirkápolná­­jában feküdt. A mellékhajókban több sírt találtak, de biztos megállapítás nem lehetséges, mert sorrendet nem tartottak a hely­nél, melléklet pedig nem igen van. A tornyok alját és az előcsarnokot egyes föurak szerezték meg nyugvóhelyül. A délnyugati torony alatt Ozorai Fülöp nyugszik feleségével. A Roz­­gonyi családnak is joga volt a bazi­likába temetkezni. Mit tehetnénk a romok érdekében? Sajnos már nem sokat, igen kevés van meg telőle a föld alatt és az is olyan forgalmas, városrendészeti szem­pontból nélkülözhetetlen helyen, hogy egy újabb feltárás után se remélhet­nénk a helyszínen való konserválását Legfeljebb a püspökség kertjében lévő és még jórészt ismeretlen terüle­tet lehetne feltárni és alapos váloga­tás után, hozzátéve a másfelé lévő maradványokat is, olyanféle kőgyüjte­­ményt rendezni, mint Aquincumban van, vagy Rómában a Forum Romanum. Természetesen nem szabad nagy re­ményekkel áltatni magunkat, mert a sok tűzvész, rablás és még barbárabb szétszedés után nem találhatunk annyi és olyan jókarban lévő dolgokat, mint az előbb említett helyeken, ahol nem is egy nagyszabású épület állt, hanem remek városrész. Nekünk azonban kevés is kincs lenne, mert a mi múltúnkról beszélne. Nem volna hiábavaló költség és fá­radság, kellő magyarázó táblával el­látva közszemlére tenni a romokat, talán megtanulná belőle közömbös nemzetünk, hogy milyen kincseket vesztett el saját hanyagsága miatt. Ha az Árpádok korából meg volna néhány nagyszerd alkotás (és ez volt a leg­pompásabb) hem nézhetnének bennün­ket barbár nemzetnek a sokkal ké­sőbbi kultúrájú szomszédaink. A modern tudósoknak és turistáknak pedig olyan különlegességet kínálna vá­rosunk, amiért érdemes lenne idejönnL Csillár. Iieelér. 323. Kfintor Gyula villanyszerelési és műszaki vállalata, Szfehérvár, Kossuth-u. 13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom