Székes-Fejérvári Naptár, 1935
Szépirodalmi rész
— 38 -Legolcsóbb kötött áru beszerzési forrás Szemszedés — fejelés Pofii kötődé SzékeitehHUr, Zirci templom Köz. barbár csákányok mégis összezúzták. A bazilikában lévő sírokra nem térhetek ki, csak annyit szeretnék megemlíteni, hogy a régi egyházi törvények szerint a templom főhajójában csak az alapító temetkezhetett a legszűkebb családjával. Itt a főoltár tájékán pihent Sz. István és Sz. Imre _1063-ban történt szentté avatásáig. Ő volt az egyedüli, aki földfeletti kőszarkofágban pihent. A többi király a padló alá ásott egyszerű fa, vagy kőkoporsóban. III. Béla és felesége mint ujjáépítők, szintén a főhajóban pihentek, eddig csupán őróluk lehetett hitelesen megállapítani a személyazonosságot az ékszerről. Ő volt ugyanis az egyetlen magyar király, akit a görög despotanyaklánc megilletett, ezt pedig megtalálták a nyaka körül. Különben a sírokban igen kevés a melléklet. Róbert sírját hamarosan kirabolták és koporsóját valószínűleg átvitték a Lajos kápolnába. Más a főhajóban nem lehetett, mert Mátyás saját sirkápolnájában feküdt. A mellékhajókban több sírt találtak, de biztos megállapítás nem lehetséges, mert sorrendet nem tartottak a helynél, melléklet pedig nem igen van. A tornyok alját és az előcsarnokot egyes föurak szerezték meg nyugvóhelyül. A délnyugati torony alatt Ozorai Fülöp nyugszik feleségével. A Rozgonyi családnak is joga volt a bazilikába temetkezni. Mit tehetnénk a romok érdekében? Sajnos már nem sokat, igen kevés van meg telőle a föld alatt és az is olyan forgalmas, városrendészeti szempontból nélkülözhetetlen helyen, hogy egy újabb feltárás után se remélhetnénk a helyszínen való konserválását Legfeljebb a püspökség kertjében lévő és még jórészt ismeretlen területet lehetne feltárni és alapos válogatás után, hozzátéve a másfelé lévő maradványokat is, olyanféle kőgyüjteményt rendezni, mint Aquincumban van, vagy Rómában a Forum Romanum. Természetesen nem szabad nagy reményekkel áltatni magunkat, mert a sok tűzvész, rablás és még barbárabb szétszedés után nem találhatunk annyi és olyan jókarban lévő dolgokat, mint az előbb említett helyeken, ahol nem is egy nagyszabású épület állt, hanem remek városrész. Nekünk azonban kevés is kincs lenne, mert a mi múltúnkról beszélne. Nem volna hiábavaló költség és fáradság, kellő magyarázó táblával ellátva közszemlére tenni a romokat, talán megtanulná belőle közömbös nemzetünk, hogy milyen kincseket vesztett el saját hanyagsága miatt. Ha az Árpádok korából meg volna néhány nagyszerd alkotás (és ez volt a legpompásabb) hem nézhetnének bennünket barbár nemzetnek a sokkal későbbi kultúrájú szomszédaink. A modern tudósoknak és turistáknak pedig olyan különlegességet kínálna városunk, amiért érdemes lenne idejönnL Csillár. Iieelér. 323. Kfintor Gyula villanyszerelési és műszaki vállalata, Szfehérvár, Kossuth-u. 13.