Székes-Fejérvári Naptár, 1935
Ünnepekről, bőjti rendeletekről és egyéb tudnivalók
— 23 — Todnivoltk az Onataekril. az ói böjti rendeletről ds egyebekrel az 1934. évben-Az új kánonjog szerint a római katholikusoknál a következő ünnepeken nem szükséges szentmisét hallgatni, vagy a szolgai munkától tartózkodni: Karácsony, Husvét és Pünkösd másodnapján, Gyertyaszentelő Boldogasszony, Gyümölcsoltó Boldogasszony, Kisasszony napján, Szent István király napján; az utóbbi ünnepen azonban a hazai törvények szerint általános munkaszünet van. Mindazonáltal a szentséges Atya óhajtja, hogy ezen ünnepek ugyanazon ünnepélyességgel ülessenek meg, mint azelőtt és így tulajdonképen csak a hívek lelki terhein akar könnyíteni, nem tévén kötelezővé a jelzett napokon a szentmise hallgatását és a szolgai munkától való tartózkodást. A március 15-ének nemzeti ünneppé nyilvánításáról szóló 1927. évi XXXI. te, cem ad felhatalmazást arra, hoey az említett napon az ipari munkának, ideértve a kereskedést is, szünetelése elrendelhető legyen; Ennélfogva az ipari munkát és a kereskedést vasárnapokon korlátozó rendelkezések március 15-ére nem vonatkoznak s ezen a napon úgy az ipari munkára, mint a kereskedésre, a köznapokra vonatkozó rendelkezések éivényesek, Böjti rendelet az 1935. évre. Bómai kath. Anyaszentegyházban. Az apostoli Szentszéktől nyert felhatalmazás alapján a magyar egyházmegyék területén a következő böjti rend állapíttatott meg: 1. Szigorú böjti napok (naptárunkban két fekete kereszttel ft), vagyis, amelyekben tilos a húsfélék élvezése és csak egyszer szabad jóllakni, a következők: hamvazószerda, a nagyböjt minden péntekje; a kántorbőjtök péntekje; Karácsony, Pünkösd és Nboldogasszony vigil. 2. Enyhített böjti napok (egy fekete kereszttel |)i vagyis amelyeken szabad ugyan húst enni, de a többszöri jóllakás tilos: a nagyböjt többi napjai (a nagyböjt vasárnapjain többszöri jóllakás és húsevés mindenkinek meg van engedve); kántorbőjti szerdák és szombatok; Mindenszentek vigiliája. Kántorbőjtök. Tavaszi: március 13, 15., 16. Nyári: junius 12., 14., 15. Őszi: szeptember 18., 20., 21. Téli: december 18., 20., 21. Előesti böjtök. 1. Pünkösd vigiliájának böjtje junius 8. 2. Nboldogasszony vigiliájának böjtje aug. 14. 3. Mindenszentek vigiliájának böjtje oki. 31» 4. Nagykarácsony vigiliájának böjtje dec. 24. Más parancsolt böjtök. 1. Nagyböjt (hamvazószerdától husvétvasárnapig a vasárnapok kivételével mindennap) március 6-tól április 20. délig. 2. Pénteken tilos a huseledel. (L. a böjti r.) Jegyzet. Böjti napokon bárminemű zsiradék használata megvan engedve. Nagyszombat déltől megszűnik a nagyböjt Csillagászati és kortani tudnivalók az 1935. évre. Fogyatkozások. 1935-ben 5 napfogyatkozás és 2 holdfogyatkozás van. 1. Részleges napfogyatkozás január 5-én. Csak a déli Jegestengeren látni. 2. Teljes holdfogyatk. január 19-én. Kezdete 1339 p, vége 19 55 perckor. Látható Kelet-Európábán, a végét egész Európában és a többi világrészekben is. 3. Részi, napfogyatk. febr. 3-án. Nálunk nem látható. 4. Részi, napfogyatk. junius 30 án. Európa és Ázsia északi részein látható. 5. Teljes holdfogy. jul. 16-án. Kezdete 315 perckor, vége 8‘43 perckor. Látható Európa délnyugati részein, Amerikában és Afrikában. 6. Részleges napfogyatkozás jul. 30-án. Csak a déli jegestengeren környékén látható. 7. Gyűrűs napfogyatk. dec. 25-én. Délamerilcában és Déli Jegestengerről látható. Az u. n. uralkodó bolygó ez évben: a Merkur. Kos fő? Bika fjsg Ikrek Az első Az állatkör (zodiakus) jegyei Rák 9i* Öroszl jfjg " «I Szűz Méri. j*i Bak ££ Bögöly 4^3 " Nyilas Jg-Vizönt fcá Halak “ bárom jegy tavaszi, a második tárom nyári, a harmadik három őszi, a negyedik három jegy téli. Csillagászati évszakok. Tavasz kezdete: március 21-én 14 ő. 18 p Nyár kezdete: junius 22-én 9 ó. 38 p. Ősz kezdete: szeptember 24-án 0 Ő. 39 p. Tél kezdete: december 22-én 19 ó. 37 p. Törvénykezési szünnapok. Az 1911.1. te, 144, §-ához képest: Ha a határnap vasárnapra 'vagy Gergely naptár szerinti közönséges ünnepnapra valamint nemzeti ünnepnapra csak sürgős szükség esetében tűzhető ki. A határnap ilyen kitűzése vagy kitűzésének megtagadása miatt nincs helye felebbviteínek. Az 1927 : 30. te. nemzeti ünnepnek nyilvánította március 15-ét és hatályon kívül helyezte az 1898 :V. te.-két, amely április hó ll-ét nemzeti ünneppé tette. Az 1891 : Xlllt c. Szent István napját nemzeti ünneppé avatta. Az 1881:60 te. 2. §-ának második bekezdése szerint a Gergely naptár szerinti közönséges ünnepeken és a végrehajtást szenvedő vallási ünnepén csak azok a végrehajtási cselekmények teljesíthetők, amelyek avégett szükségesek, hogy a végiehajtandó követelés biztosítva legyen. Az 1912:34. te ezt a rendelkezést a nemzeti ünnepnapokra is kiterjesz-. tette. Az 1(75:36. te. a kereskede mi törvény 329. §-a azt rendeli, hogy ha a teljesítés napja vasárnapra vagy valamelyik közönséges ünnepnapra esik, a kötelezettség a legközelebbi köznapon teljesítendő. A 330. § szerint ha a teljesítésre kitűzött időtartam eltelt és utolsó napja vasárnapra vagy valamelyik közönséges ünnepre esik, akkor kötelezettség a vasárnapot az ünnepnapot közvetlenül megelőző közn»pon teljesítendő. Az 1896:33. te. a bűnvádi perrendtartás 10 és 11 §-a szerint sürgős intézkedések vasárnap és ünnepnapokon is elrendelendők és foganatositandók. Ha a határidő utolsó napja vasárnap ▼agy Gergely naptár szerinti ünnepnapra esik, úgy ez a nap a határidőbe nem számítható be. Az 1876:27. te a váltótőrvény 103. §-a szerint ha a váltó lejárata vasárnapra vagy Gergely naptár szerint valamely közönséges ünnepnapra esik, a fizetés csak a legközelebbi kőznapoa követelhető. Ezen intézkedés kiterjed a váltó másodlaton és másolatok kiállítására, az elfogadás iránti nyilatkozatra, az óvás felvételére, valamint minden váltóból folyó kötelezettség teljesítésére. Az 1887: 30, te, 2, §-a rendeli, hogy a kir, ítélőtáblán és a kir, EuríáA évenkint juliua első vasárnapjától számított • heti törv.-szünet tartandók
