Székes-Fejérvári Naptár, 1934
Ünnepekről, bőjti rendeletekről és egyéb tudnivalók
TidolfiKk az Ina wkrfl, az A] IP rendem íz egyebekrFl az 1934. évben-Az új kánonjog szerint a római katolikusoknál a kővetkező ünnepeken nem szükséges szentmisét hallgatni, vagy a szolgai munkától tartózkodni: Karácsong, Husvét és Pünkösd másodnapján, Ggertgaszentelö Boldogasszony, Gyümölcsoltó Boldogasszony, Kisasszony napján, Szent István király napján; az utóbbi ünnepen azonban a hazai törvények szerint általános munkaszünet van. Mindazonáltal a szentséges Atya óhajtja, hogy ezen ünnepek ugyanazon ünnepélyességgel illessenek meg, mint azelőtt és így tulajdonképen csak a hívek lelki terhein akar könnyíteni, nem tévén kötelezővé a jelzett napokon a szentmise hallgatását és a szolgai munkától való tartózkodást. A március 15-ének nemzeti ünneppé nyilvánít<sáról szóló 1927, évi XXXI-te, rém ad felhatalmazást arra, hogy az erolitett napon az ipari munkának, ideértve a kereskedést is, szünetelése elrendelhető legyen; Ennélfogva az ipari munkát és a kereskedést vasárnapokon korlátoló rendelkezések március 15-ére név vonatkoznak s ezen a »apón úgy az ipari munkára, mint a kereskedésre, a köznapokra vonatkozó rendelkezések éivényesek. Böjti rendelet Bómai kath. Anyaszentegyházban. Az apostoli Szentszéktől nyert felhatalmazás alapján a magyar egyházmegyék területén a következő böjti rend állapíttatott meg: 1. Szigorú böjti napok (naptárunkban két fekete kereszttel tt)» vagyis, amelyekben tilos a húsfélék élvezése és csak egyszer szabad jóllakni, a következők: hamvazószerda, a nagyböjt minden péntekje; a kántorbőjtök péntekje; Karácsony, Pünkösd és Nagyboldogasszony vigíliája. 2. Enyhített böjti napok (egy fekete kereszttel t)» vagyis amelyeken szabad ugyan húst enni, de a többszöri jóllakás tilos: a nagyböjt többi napjai (a nagyböjt vasárnapjain többszöri jóllakás és húsevés mindenkinek meg van engedve); kántorbőjti szerdák és szombatok; Mindenszentek vigíliája. az 1934. évre. Kántorbőjtök. Tavaszi: február 14, 16., 17. Nyári: május 23., 25., 26 Őszi: szeptember 19,, 21., 22. Téli: december 19., 21., 22. Előesti böjtök. 1. Pünkösd vigíliájának böjtje május 19. 2. Nagyboldogasszony vigíliájának böjtje augusztus 14. 3. Mindenszentek vigíliájának böjtje okt. 31. 4. Nagykarácsony vigíliájának böjtje dec. 24. Más parancsolt böjtök. 1. Nagyböjt (hamvazószerdától husvétvasárnapig a vasárnapok kivételével mindennap) február 14-től március 31. délig. 2. Pénteken tilos a huseledel. (L. a böjti r.) Jegyzet. Böjti napokon bárminemű zsiradék használata megvan engedve. Nagyszombat déltől megszűnik a nagyböjt Csillagászati és kortani tudnivalók az 1934. évre. Fogyatkozások. 1934-ben 2 napfogyatkozás és 2 holdfogyatkozás van. 1. Teljes napfogyatk. febr. 13—14. Nálunk nem látható. 2. Gyűrűs napfogyatkozás augusztus 10-én. Részi, holdfogyatk. nálunk látható jan. 30-án. Kezd 17 ó. 1 p., közepe 17 ó 43 p., vége 18 ó 24 p, Részi, holdfogy. julius 26-án. Nálunk nem látható. Az u. n. uralkodó bolygó ez évben: a Vénusz. Az állatkor (zodiakus) jegyei Kos Bika Ikrek Az első három jegy tavaszi, a Rák08* Méri. OroszlBögöly ^jg Szűzm Nyilas ár Bak Vizönt Halak második három nyári, a harmadik három őszi, a negyedik három jegy téli. Csillagászati évszakok. Tavasz kezdete: márcus 21-én 2 ó. 43 p. Nyár kezdete: junius 21-én 10 ó. 12 p. Ósz kezdete: szeptember 23-án 1 ó. 1 p. Tél kezdete: december 22-én 7 ó. 58 p. Törvénykezési szünnapok. Az 1911:1. te. 144, §-ához képest: Ha a határnap vasárnapra vagy Gergely naptár szerinti közönséges ünnepnapra valamint nemzeti ünnepnapra csak sürgős szükség esetében tűzhető ki. a határnap ilyen kitűzés, vagy kitűzésének megtagadása miatt nincs helye felebbvitelnek. Az 1927 : 30. te. nemzeti ünnepnek nyilvánította március 35-ét és hatályon kívül helyezte az 1898: V. te-két, amely április hó il-et nemzeti ünneppé tette. Az 1891 : XUIt c. Szent István napját nemzeti ünneppé avatta. Az 1881:60 te. 2. §-ának másoaik bekezdése szerint a Gergely naptár szerinti közönséges ünnepeken és a vég; ehajtást szenvedő vallási ünnepén csak azok a végrehajtási cselekmények teljesíthetők, amelyek avégett szükségesek, hogy a végrehajtandó követelés biztosi,va legyen. Az 19i2: 8«. te ezt a re1 delkezést a nemzeti ünnepnapokra is kiterjesz-. tette. Az 1875 ;36. te, a kereskede mi törvény 329. §-aazt rendeli, hogy ha a teljesítés napja vasárnapra vagy valamelyik közönséges ünnepnapra esik, a kötelezettség a legközelebbi köznapon teljesítendő. A 330. § szerint ha a teljesítésre kitűzött időtartam eltelt és utolsó napja vasárnapra vagy valamelyik közönséges ünnepre esik, akkor kötelezettség _ a vasárnapot az ünnepnapot közvetle ül megelőző közn- pon teljesítendő, az 1896:33. te a bűnvádi perrendtartás 10 és 11 §-a szerint sürgős intézkedések vasárnap és ünnepnapokon is elrendelendők és foganatositandok Ha a határidő utols* napja vasárnap vág* Gergely naptár szerinti ünnepnapra esik, úgy eb a. nap a határidőbe nem számítható be. Az 1876:27. te. á váltótörvény 103. §-a szerint ha a váltó lejárata vasárnapra vagy Gergely naptár szerint valamely közönséges ünnepnapra esik, a fizetés csak a legközeebbi köznapok követelhető. Ezen intézkedés kiterjed a váltó másodlaton és másolatok kiállítására, az e.fogadás iránti nyilatkozatra, az óvás felvételére, valamint minden váltóból folyó kötelezettség teljesítésére. Az 1887: 30, te, 2, §-a ríndeli, hogy a kir, Ítélőtáblán és a kir, Kúrián évenkint julius első vasárnapjától számított 8 heti törv,-szünet tartandó,.
