Székes-Fejérvári Naptár, 1929
Szépirodalmi rész
— 28 Szövetkezeti mozgalom vármegyénkben. irta: dr. Simon Hndrás országgyűlési képviselő. Az 0. K. H. vezérigazgatója, dr Schandl Károly ny földművelésügyi államtitkár méltán remélheti a szövetkezeti élet feltámadását és megerősödését vármegyénkben ama tapasztalatok alapján, melyeket az 1928. november 26. napján a vármegyeház közgyűlési termében tartott értekezlet lefolyása alatt szerezhetett. Tévedés volna azonban azt gondolni, hogy a szövetkezeti élet felujjulása és fejlődése csak az 0. K. H. ügye. Ép igy téves az a feltevés is, hogy a szövetkezeti mozgalom a kereskedelem, vagy a kereskedők ellen, avagy bárki ellen irányul A szövetkezeti mozgalom nem merőben agrármozgalom s már ennélfogva sem irányul valamely nem agrár foglalkozásúak csoportja ellen. A szétforgácsolt gazdasági erők egyesítése a szövetkezeti mozgalom célja akár a termelés, akár a fogyasztás, akár a mindkét előbbinél egyaránt fontos hitel szemszögéből tekintjük a megvalósítandó célt. Az említett értekezlet szónokai meggyőzően kimutatták azt, hogy különösen agrár termékeinket veszélyezteti a hatalmas külföldi verseny, amellyel szemben erőinket egyesítve fel kell készülnünk. Kifejtették egybehangzóan, hogy az erőknek ez az egyesítése szövetkezeti utón történhetik. Az utóbbi időben úgy a belföldi, mint a külföldi sajtó közgazdasági kérdésekkel foglalkozó részében állan dóan találkoztunk fejtegetésekkel, amelyek a termelés racionalázásával, organizálásávai, az erők koncentrálásával és a kartelekkel foglalkoztak s azok előnyeit megállapították. Ugyanazok a sajtó orgánumok egyidejűén nyílt, vagy burkolt támadásokat intéztek a szövetkezetek ellen, igyekeztek kimutatni a szövetkezetek tehetetlenségét a maguk elé tűzött célok elérésére, hivatkoztak az üzletrészek elértéktelenedésére és a tagok ebben rejlő károsodására, kifogásolták az állam támogatását. Végül, legalább a sorok között, — a szövetkezeti élet bajait speciális magyar betegségnek igyekeztek feltüntetni, ügy, hogy legalább a gyanakvást sikerült felkelteni a szövetkezetek volt, vagy remélt tagjaiban is. Hangsúlyozni kívánom, hogy a szövetkezeti mozgalom nem irányul sem a kereskedelem, sem a kereskedők; sem az ipar, sem iparosok ellen. Ez esetben a magam részéről ; nem is vennék részt a mozgalomban, j Ennek leszögezése után kétségbevonhatatlan tények alapján megáliaj plthaíom, hogy a szövetkezeti életben j előfordult betegségek nem speciális magyar betegségek. A szövetkezeti | élet hazájában Dániában, a szövet* j kezetek bankja csődbekerült Ugyan! csak Németországban a Raiffeisen j szövetkezetek bankja pár éven belül jmost van másodszor igen nehéz 'helyzetben. A százezernél több tagot | számláló bécsi fogyasztási szövetkezet j kénytelen volt felszámolását elhatá! rozni. Ezek a tények arra figyelmezj tetnek, hogy az iuhoni szövetkezetek mai helyzetének lehetnek nem csupán sajátiagos itthoni okai is- Ebben megerősíthet a külföldi mozgalmak tőkeviszonyainak statisztikai vizsgálata, mely azt mutatja, hogy mindenütt, ahol a háború végét mélyebbre ható gazgasági megrázkódtatások követték, a szövetkezeteknek ebből a szempontból nagy nehézségekkel kellett
