Székes-Fejérvári Naptár, 1928
Szépirodalmi rész
36 — A hős. Irta: Bakát* Lajos. Bundás Kázmér kiszolgált rendőrből avanzsált nyomozóvá, vagy mint maga magát nevezte — delektivvé. Alacsony köpcös alak volt, mint egy mozdony szuszogott az utcán. Hájba párnázott arcáról levirult a kérkedő tekintély- — Én vagyok a város vagyonának titkos őre. Nem is fűződött nevéhez hátborzongató detektív romantika, de annál több zamatos humoru eset, amely elmaradhatatlan volt, mint a dessert, a vidám hangulatú uzsonnák után. Bundás Kázmér uram egyszer kapott egy fogasabb ügyet, de azt meg is csinálta alaposan, még ma is nevet rajta félvármegye. Történe lesen a helybeli nagytrafikos azt a felfedezést tette, hogy bizony a bevételből apránkint tűnnek el a tételek, amelyeket nem blokkolnak le. Akkoriban a nagytrafikban volt még a kisvároska egyetlen Írógépe, — ezt kérte kölcsön a polgármester is, ha hébe korba nagyobb úrral, miniszterrel kívánt levelezni, no meg ott volt a sok billentyűs kassza is. Az ördöngős jószágot csak meg kellett nyomni és a másik, oldalon már mutatta is, hogy mennyi pénzt tettek a kasszába. Hát ez a masina, *o meg a kezelőnője került gyanúba. — Majd én kinyomozom — mondotta Bundás Kázmér ^ram — még pedig a piactéren, ahol sokan hallották. Csakhamar büszkén szárnyalt végig a hir a városon, hogy Bundás uram nyomozáshoz fogott. Az élénkebb fantáziájú emberek látni is vélték, amint nagy szakállal, pápaszemmel fején üldözött egy nyurga alakot, — az lesz a tolvaj, mondogatták, no mert Bundás uram izgalmas kalandjai után — amelyet csak ő maga mesélt a kaszinóban — nem bírták elképzelni máskép, mint álruhában. Bundás uram meg is akart felelni ennek a nagy bizalomnak. Nagyobb tételben vásároltat — gondolta — bélyeget a trafikban A kisasszony biztosan nem blokkol, elteszi a pénzt, hiszen csak egy gyerekkel hozatom a bélyeget, nem fog gyanút, ügy is lett. A fiú elment, tizenöt perc múlva már ott is volt a bélyeg. Bundás uram szeme csillogott, mint a Szentjános bogár. Tanukkal, nagy felkészültséggel bevonul a trafikba. Nézi a bélyegző szalagját. — No nem meg mondtam — dörmögi diadalmasan, — Kisasszonykám, hol van a 10 pengő 25 fillér, amelyért bélyeget vettem? — fDiféle 10 pengő 25 fillér ? — No-no, ne adja az ártatlant, hanem adja elő szép szerivel, különben velünk jön. Törvény nevében Ez utóbbit már olyan pózzal mondotta, mintha maga lett volna Nick Karter, Nobody, Sherloch Holmes stb. egyszemélyben. A kisasszony tagadott, sirt — mit sem használt. A csalhatatlan nyomozó titokzatosan ennyit mondott: — A kapitány ur élőit ki fog derülni minden. Ki is derült, de nem volt köszönet benne. Bundás uram nérói mozdulattal pöndöritette a trafikos kisaszszony elé a csalhatatlan bizonyítékot, — a kis gyereket. — Mondd fiam a néni szemébe, hogy nála vettél 10 pengő 25 fillérért bélyeget. — Nem mondom én'-