Székes-Fejérvári Naptár, 1908 (36. évfolyam)
Szépirodalmi rész
89 lyességgel. Még egy Istenhozzád, még egy tisztelgés, azután lassan lecsuz- fatják a deszkaállványról a halottat a hullámsirba. A nehéz test nyomán támadt örvény még el sem simul már a gépek újra zakatolnak s a hajó, mintha mi sem történt volna, újra neki vág végtelen óceánnak .. . Alig hogy az Ultonia kikötött Fiúméban, népesedni kezdett a móló. Már nehány napja ugyanis mintegy harmadfélezer kivándorló — nagyrészt magyar — várakozott a hajóra. Mindjárt nyilvánvalóvá vált, hogy ez az emberáradat, mely Fiume utcáinak képét is egészen kiforgatta a mindennapi formájából, sehogy sem fog elférni a különben óriási hajón. Az Ultonia mintegy 2000 utasra van berendezve. A Cunard-Line társaság ugyanis elkövette azt a nagy hibát, hogy sokkal több kivándorlónak küldött olyan értesítést, hogy ezzel a hajóval utrakelhetnek. Már kora reggel sürü tömegekben lepték el az emberek a via Alessandrinát, a hol a hajóstársaság irodája van. Ki-ki azon igyekezett, hogy minél előbb jegyhez jusson. A kiknek már rendben voltak az Írásai s túl voltak az orvosi viziten, azok a Rudolf-molónál csoportosultak, hogy minél előbb a hajóra szállhassanak. Mintegy 800 kivándorlót tartottak vissza Fiúméban, a kiknek már nem jutott hely az Ultónián. Ezeket barakokba szállásolták el s ott vesztegeltek a legközelebbi hajó indulásáig. Különös, hogy nem az utrakelők, hanem ezek a lemaradottak voltak elkeseredve. Én többedmagammal a déli órákban mentem a hajóra az igazgatóság engedelmével. Egyik hajóstiszt alaposan megmutatta az egész hajót, a melyen már akkor nyüzsgő élet uralkodott. Mintha egy nagyközség egész lakossága költözött volna bele a hajó-óriásba. Sürgött-forgott a sok ember fenn és alant egyaránt. Magyarország csaknem minden vármegyéje képviselve volt a hajón. A legtöbb ember azonban Torontál, Borsód, Bereg, Ung, Zemplén, Szatmár és Bács-Bodrog vármegyékből való. A fedélzetet különösen a férfiak lepték el tömegesen. Nézték a két emelő daru munkáját, amelyekkel különféle árucikkeket bocsájtottak le a hajó fenékre. Alant a hajó mélyében, mint a megzavart hangyaboly, kavargóit, forrt az asszony s leánysereg. Ezek már inkább a helyükkel törődtek. Mindenki a maga helyét foglalta el s a mikor rendbe hozták, ott huncuroztak, beszélgettek, énekeltek. Sehol a megbánás, vagy a hosszú úttól való félelem legkisebb jele! Az arcokról a vidámság, a reményteljes bizalom sugárzott le. Az utasok különben osztályozva vannak a hajón. Külön a férfiak, külön a hajadonok és külön a házastársak gyermekeikkel. A női osztály tarka képe, az egymás mellett és egymás tetején álló, szürkére festett vaságyakkal, olyan benyomást tesz az emberre, mintha egy’ szertelen nagy tyúkketrecbe tekintene. Az ágyak alja ruganyos dróthálózattal vannak ellátva, miáltal azok elég kényelmesek. Sokan ruhástól heve- résznek ágyaikon s úgy beszélgetnek át egymáshoz. A női osztályban, a vidám arcok közül szinte bántóan vált ki egyetlen Scanned by CamScanner
