Székes-Fejérvári Naptár, 1908 (36. évfolyam)

Szépirodalmi rész

51 keszthelyi főgimnázium tanulója Rutich Jenő nyerte el a távolugrás és a korláton való gyakorlat gyönyörű sikeréért. Magyar tanuló még nem érte meg azt a dicsőséget, hogy a királyi ház tagjától vette volna át tornázó ügyességének örökre megmaradó jutalmát. Az ezüst kürtöt Erzsébet Amália kir. hercegnő adta át a tornaverseny győztesének, kinek révén a székesfe­hérvári hölgyek adománya a keszthelyi gimnáziumé lett. A szépen kidolgo­zott ezüst-kürtön a következő vésés áll: A székesfehérvári hölgyek ajándéka az 1907. május 26-án tartott kerületi tornaverseny emlékére. Gyönyörű volt a kitüntető és az elismerő oklevél, amelyek csak szín­ben különböztek egymástól, a művészi koncepció azonban mindkettőn egy­forma nemességgel nyilvánult. Az autotipia talán nem sikerült úgy, mint ahogy a művészi érték és a művészi tartalom szükségessé tették volna, de így is értékes lesz a győztes intézetek emlékei között, mert a dicsőségen kívül művészetről is fog szólani. A koncepció alján Székesfehérvár látképe van és e fölött a jobb sarokban a város miniatur cimere mellett ezt olvas­suk: Herculia Colonia Romana in Pannonia S. P. Q. R. — Jelentése arra vonatkozik, hogy Székesfehérvár a római Pannóniában gyarmat volt és Her- culiának nevezték, mig a pontozott négy betű a klasszikus kor szokása szerint a római tanácsnak és a római népnek, mint közös hatalomnak jel­vénye. Ezen régi emlékből borostyán fejlődik, melynek levelei között hon­foglaláskori magyar ruhában egész alakú izmos férfi áll, akinek jobb kezé­ben tölgyfalombok által árnyékolt sima pajzs van, baljában pedig kardját szorítja melle felett. A férfi minden vonása őserőről szól, és a megette egyik nagyságában fejlődő hatalmas tölgy szintén ennek az erőnek költői szimbó­luma. Az ornamentális tölgyfalombok a koncepciónak egész felső részét uralják és ezeknek árnyékában a férfi mint a magyarság őse, büszkeséggel tekint a baloldalon glória fényben tündöklő magyar szent koronára, amely alatt babérággal, művésziesen fegyverekkel körülvett, oroszlán által tartott cimerpajzs van három E betűvel. A három jelentése: Erő, Egészség, Egyet­értés. A tornászok szokásos jelmondatára emlékeztet. A tölgyfalombok utolsó elágazásai a felső részen jobbról Magyarország, balról Fejérmegye, középütt Székesfehérvár cimerpajzsát övezik, felül pedig gótikus betűkkel ez áll: Ifjúsági Kerületi Tornaverseny. A gyönyörű koncepció közepének bal felén olvasható a szöveg. A szöveget gróf Széchényi Viktor főispán, mint az ifjúsági tornaver­seny, Rónai Horváth Jenő tábornok, mint a biráló-bizottság elnöke, Hav- ranek József polgármester és Váradi Károly főigazgató, mint a verseny alelnökei Írták alá. A kiosztott ezüst és bronzérmek egyformák voltak. A város színeit mutató kék és piros szalagu érem előlapján a vívó és tornázó jelvényeket — Ép testben ép lélek — körirat övezi, mig a hátulsó lapon 4* Scanned by CamScanner

Next

/
Oldalképek
Tartalom