Székes-Fejérvári Naptár, 1908 (36. évfolyam)

Szépirodalmi rész

49 lottságukat eddig be nem mutathatták. A szertornázás és a távolugrás terén figyelemre méltó dolgokat produkáltak, melyek a helyes vezetés és az acé­los kitartás jelenségei. — Dél felé járt már az idő, midőn a főverseny véget ért, és a jól teljesített munka után a város különböző helyeire étkezni ment a tornázó ifjúság, hogy pár óra múlva ujjult erővel folytassa a versenyt Délután 3M3 órakor újból a Vörösmarty-téren gyülekeztek a tornászó csapatok és katonásan kialakult oszlopokban dobszó és kürthang mellett vonultak a versenytérre. Ekkorra már zsúfolásig megteltek a versenytér tri­bünjei. A díszsátorban a biráló bizottság tagjai foglaltak helyet, mig az ezzel szomszédos drapériákkal diszitett páholyból herceg Lichtenstein Alajosné Erzsébet Amália kir. hercegnő nézte végig nagy érdeklődéssel a verseny menetét. Körülötte csoportosultak azon hölgyek, kik a tornaverseny első és legnagyobb dijának a székesfehérvári hölgyek kürtjének gyűjtői valának. Ott volt a versenytéren dr. Prohászka Ottokár megyéspüspök, agilis főispánunk gróf Széchényi Viktor, Havranek József polgármester, Szüts Jenő alispán. Számos katonai előkelőség élükön Horváth Jenő altábornagy kerü­leti parancsnokkal. Az ifjúság festői látványt nyújtó bevonulása után zászlótisztelgés, dob­pergés és kürtszó vezette be a Himnusz akordjait, melyekkel ezerhetvenöt magyar ifjú lelkesedése hallott az ég felé, hogy a fedetlen fővel álló nagy­közönség együttes énekében a jnemzeti aspirációk szent imája mindnyájunk lelkét áthassa. A Himnusz után Váradi Károly főigazgató a díszsátor elé lépett és Erzsébet kir. hercegnőt gyönyörű gondolatoktól átszőtt, költői szárnyalásu beszédben üdvözölje. A remek beszéd elhangzása után az összes ifjúság szabadgyakorlatai voltak, majd a csapatok mutatták be tornázó ügyességüket Két, egyenkint tizenöt perces időszakban fabot, buzogány, nyújtó korlát és ló valának a verseny tárgyai, amelyekkel és amelyeken gyönyörű dolgokat produkált az ifjúság. Megkapó látvány volt a hajszálig pontos együttes nyilvánulás, az izomerő fejlettsége és lendületes biztossága, a lovon a magyar fiúnak rátermett ősi megnyilatkozása, amelyek kaleidoskopszerüen változó, színben gazdag képet tártak a szemlélők elé. Elevenség és élet uralkodott a versenypálya hatalmas arányú térségén, melyet a fiatalság mo­solygós derűje vont be zománccal. Versenyen kívül szerepelt ugyanekkor a székesfehérvári főreáliskola negyedik osztálya az ugrószekrényen bemutatott tornázással, amely kiváló vezetésről tanúskodott. Rendkívül szépek voltak az egyéni versenyek, amelyekben az egyes iskoláknak kiválasztott legjobb tornászói mutatták be otthon gyakorolt ügyességüket. A póznamászáshoz minden iskolának ötödik, a felsőkereskedelmi iskolának alsó, a tanítóképzők első osztálya szolgáltatott két-két tanulót, kik a hat méter magas póznát nyilsebesen, biztos ügyességgel mászták meg. A magas ugrás a középis­4 / Scanned by CamScanner

Next

/
Oldalképek
Tartalom