Székes-Fejérvári Naptár, 1908 (36. évfolyam)
Szépirodalmi rész
41 csaiat ozzunngedje az Isten, hogy a Wekerle-kormány, a királlyal s a nemzet epvise őivel egyetértőleg az uj Magyarországot megalkothassa, hogy szeb ic o övetkezzenek erre a szegény megsanyargatott országnak annyit tűrt és szenvedett népére! A koronázási jubileum. Negyven év hosszú idő! Több egy emberöltőnél. Negyven éve viseli királyunk I. Ferenc József — a legelső magyar királynak Szent Istvánnak koronáját. Julius 8-án volt évfordulója, hogy Őfelsége fejére tették a magyar királyi hatalmat jelképező szent koronát. Az évforduló alkalmából hosszú távoliét után magyar fővárosába jött a király. Politikai viszonyainkban leli magyarázatát az a hidegség, amely a koronázás jubileumának ünnepségeiben, az ünnepség szükkörüségben, hivatalos ridegségében és kimértségében megnyilatkozott. A király a budai várban fogadta a törvényhozásnak és a székvárosnak hódoló küldötteit. Jelen volt Ferenc Ferdinánd trónörökös is, aki azonban az ünnepség után sietve hagyta el — érthetetlen okból — a magyar fővárost. A király, a trónörökös, József királyi herceg, Auguszta, Klotild, Erzsébet Henriette királyi hercegasszonyok kiséretében megjelent a Mátyástemplomban tartott hálaadó ístenitiszteleten. Azután megemlékezett a bűnösökről és jogánál fogva 164 elitéit fogolynak kegyelemből visszaadta a szabadságát. Ennyiből állott az egész, úgy, hogy a főváros népe csak a káprázatos pompájú vallásos szertartásban s a nemzeti díszbe, aranytól csillogó egyenruhába, diplomata hímzett frakkba és a papi selyem talárba öltözött hivatalos ünnepi közönség díszes, tarka és változatos képében gyönyörködhetett. A nálunk magyaroknál megszokott ihletség és lelkesedés teljesen hiányzott. Kossuth szobrok. Kossuth Lajosnak, a magyar nemzet atyjának és a magyar szabadság lánglelkü apostolának mint több szobra hirdeti országszerte, hogy ki volt Kossuth Lajos minekünk. Kossuth Lajos kegyeleti oltárán Budapest, Karcag, Rozsnyó, Dobsina és Nagyharsány áldozott az elmúlt évben. Budapesten, a kerepesi temetőben elkészült az a diszes épület, amely ezután ölébe fogadja Kossuth hamvait. A mauzóleum Strobl Alajos és Gerszter Kálmán közös terve szerint készült. Tetőzetén a fáklyás géniusztól vezetett oroszlán jelképezi a szabadságot, melyért Kossuth Lajos élt. A nagykunok városa Karczag azon a piactéren állított Kossuthnak szobrot ahonnan 1848-ban a honvédséget szervező kőrútjában beszédei intézett’a Nagy-Kunság népéhez. A szobrot 1907. május 20-án leplezték le Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter jelenlétében. Rozsnyó városa és Gömör vármegye lakosainak adakozásából állított Scanned by CamScanner
