Székes-Fejérvári Naptár, 1907 (35. évfolyam)

Szépirodalmi rész

98 van ismerve. De a mellett arra is ügyeljünk, hogy m’n en 1 v en vásárolt, vagy idegen tojásokból költött baromfiakkal e rissi su yu állo­mányunkat, ami által szintén sok betegségnek lehet elejét venni, igyázzuk meg, hogy tyúkjaink közt melyek a jó és melyek a rossz tojók és az utóbbiakat ki kell mustrálni. Különben is a legjobb tojót is három évnél tovább nem érdemes tartani, mert azután már csak elvétve tojik. Hogy korai tojóink legyenek, a mikor a tojásnak legnagyobb az ára, igyekezzünk, hogy már februárban, márciusban csibéink legyenek, mert csakis ezek fej­lődnek ki télig annyira, hogy már télen vagyis akkor tojnak, mikor még ritka a tojás. A szakácsnő boszuja. Egy hollandiai városkában történtek az alábbiak. A város egyik előkelő családja nagy ebédet adott ismerősei tisz- < teleiére. Az ebéden — amely kitűnő volt — a városi nagyságok majdnem teljes számban megjelentek. Ott volt a többi között egy országgyűlési kép­viselő is, aki elragadtatva köszöntötte fel a háziasszonyt. Beszédének iga­zán nagy hatása volt egy ideig, ekkor azonban hirtelen elakadt, majd elvö­rösödött és néhány percig halálsápadt, kétségbeesett arccal állt helyén. Kinos zavarban volt az egész társaság. Az egyre jobban sápadozó képvi­selő a házigazdához sietett, néhány szót váltott vele és kisietett a szobá­ból. Furcsa érzés vett erőt az összes jelenlevőkön. A háziasszony és két szomszédnője is sápadozni kezdtek, s néhány perc múlva már egyikük sem volt a szobában. Az azonban még hagyján volt, mert csakhamar az összes vendégek elpárologtak a ház egyik félreeső helye felé, amely a szó teljes értelmében szűknek bizonyult. A rejtélyes eset magyarázata az, hogy a szakácsnő az egész háznépre haragudott s hogy boszuját rajtuk kitölthesse, a legerősebb purgóból nagy mennyiséget főzött a levesbe. A haragvó sza­kácsné azonban bűnhődni fog boszujáért, mert azt a hollandiai törvény mérgezés bűntettének minősiti. A törvényszék pedig aligha lesz elnéző irányában. Ugyanis a törvényszéki elnököt szintén »megmérgezte« a leves. Orvosi tanácsok. Senki se öltözködjék túlmelegen. Aki hozzá volt szokva ajáger-féle alsóruhákhoz, igyekezzék lassan, óvatosan leszokni róluk. A hidegtől a felsőruhákkal, ne alsó ruhákkal védje magát az ember mert az alsó ruhát, ha szobába térünk, nem lehet levetni, megváltoztatni, mig a felöltőjét levetheti, sőt a kabátját is kigombolhatja az ember, hogy ismét begombolja, a felöltőjét fölvegye, ha hidegben, szélben a szabadba kimegy. Mozgás közben kevésbbé kell beburkolva lennünk, mint nyugvó helyzetben (pl. kocsin ülve). Ha a felső ruházattal szabályozzuk a hidegtől való véde­kezést, ezt az intelmet is könnyen megtarthatja az ember. A ki mozgás közben túlmelegen van öltözve, megizzad, a megizzadt test pedig könnyeb­ben meghűl. Lehetőleg kerülnünk kell a megizzadást, de ha már el nem kerülhettük, mielőbb száraz alsóruhát kell váltanunk s addig is, — főleg ha Scanned by CamScanner

Next

/
Oldalképek
Tartalom