Székes-Fejérvári Naptár, 1907 (35. évfolyam)
Szépirodalmi rész
68 Sztrájkok. Magyarországon egy iparág van, amelyben szakadatlanul tart az üzem és amely teljesen fumigálja a három nyolcas modern jelszavát. Ez nem pihen nyolc óráig és nem alszik nyolc óráig, ez folyton tart és el sohasem nyugszik. A harminc éves háborúnak nem volt annyi csatája, ahányszor nem is három, hanem egy esztendő lefolyása alatt Magyarországon alkalmazást adók és alkalmazottak összecsapnak. Az épitőmunkások sztrájkja heteken át bénította meg a vállalkozást Budapesten s a vidéken s a méltó válasz a munkások kizárása lett. Október derekán a pékek sztrájkoltak Budapesten, amit a gyomra sinlett meg a közönségnek. Október végén a villamosok léptek sztrájkba s ha a lovat már hamarább ki nem találták volna, mint a villamost, akkor néhány napon át a budapesti utcák zajtalan- ság dolgában vetekedtek volna a velenceiekkel. A sárga és vörös kocsik nem csöngettek és nem zúgtak, az acélsínek lustán nyújtózkodtak a kőburkolaton. Ez a sztrájk talán még a péksztrájknál is érzékenyebben érintette a budapesti közönséget, mert a magyar főváros közönsége nem oly kényes a gyomrára, mint a lábára. A villamos sztrájknak volt egy igen nagy haszna: a budapesti embereknek eszükbe jutott — a lábuk és rájöttek, hogy igen is lehet járni. A villamos sztrájk indító okaival nem foglalkozunk, egyet azonban nem hagyhatunk szó nélkül, hogy a Rákóczi-ünnep folyamán rendezni villamos sztrájkot, minden lehetett, csak nem hazafias eljárás; ez okozta, hogy a közönség nagy ellenszenvvel fogadta a mozgalmat. Fejérmegyében az aratósztrájk jelenségei meglehetős terjedelemben, mégis szórványosan mutatkoztak s a munkaadók tapintata s a hatóság erélyes közbelépése Tisza-virág életűvé tette a meg-megujuló mozgalmakat. Székesfehérvárott szinte szokatlan volna, ha valamely iparágban sztrájk nem volna. Kezdték a bádogosok s négy heti pihenő után a munka tovább folyt. Folytatták a kovácsok s rövid egy heti sztrájk után a munkaadók jóindulatú méltányossággal belátták a kérelem nagy részének jogos voltát, teljesítették. A magyar szabó segédek két hétig dacoltak a munkaadókkal, küzdelmük szintén eredményes volt. Végül a cipészek és csizmadiák vették fel a harcot s annyira emeltették a munkabéreket, hogy ma már Budapestet is túlszárnyaljuk e téren. A sztrájkok arról győznek meg bennünket, hogy sokszor nem jogos indok vezeti a sztrájkolókat s épen e körülmény parancsolja, hogy a köztekintetek figyelembe vételével gondoskodjék az államhatalom sztrájktörvényről, mely munkaadó és munkás jogait egyenlő igazsággal védi. A közélet halottal. Mátyás királyi herceg. Az uralkodóház tagjai közül Mátyás királyi herceget, József kir. herceg és neje Auguszta kir. hercegnő fiacskáját 1905. Scanned by CamScanner
