Székes-Fejérvári Naptár, 1906 (34. évfolyam)
Szépirodalmi rész - Az év története
— góbéját. Másnap átszűrjük és kétszer annyi cukorból siirü szörpöt összekeverjük, néhány percig forraljuk és nemez szűrőn át üvegekbe szűrjük, bedugaszoljuk és beszurkoljuk. Az igy eltett narancsszörp egész éven át eláll és nyáron limonádékhoz és fagylalthoz használható. A bangó. A papírpénz használata először Chinában jött forgalomba 807-ben Kr. e. Hian Tsuny császár alatt, ki a rézpénz nagy hiányán segítendő, elrendelte, hogy mindenki köteles az általa talált rezet a kincstárnak átengedni és ezért ellenértékűi utalványt kapott, mely a megfelelő értékben mindenütt elfogadtatott. 960-ban már a kereskedők a kincstárnál letétbe helyezett értékek után papírpénzt kaptak. Ezek 1 láb terjedelmű egy szederfaj háncsrostájából készült papírlapok voltak, értékük pontosan fel volt tüntetve és hivatalos pecséttel ellátva. Az 1000-ik év körül már a bangóhamisitás is lábrakap Chinában, mert ekkor már törvényt találunk, melynek értelmében: »Akinél hamis bangót találnak, akár részes az illető a hamisításban, akár nem, egyszerűen lefejeztetik.« — A bangó nyomait már jóval előbb föltaláljuk. — Önti chinai császár bőrpénzt hozott forgalomba 119-ben Kr. e. A császári vadaskertben tartott fehér szarvasok bőréből 1 lábnyi darabot vágtak ki, mely cifra rajzokkal és feliratokkal díszítve, pénz helyett szerepelt és körülbelül 150 forintnyi értéket képviselt. E bőrpénz azonban csak az udvar és a birodalom nagyjai közt forgott. A madarak ébredése. Általánosan azt tartják, hogy az összes madarak közt a pacsirta kel föl legkorábban és már jóval napkelte előtt elkezdi dalát. Egy francia tudós azonban, aki a madarak életének igen jó ismerője, tagadja ezt a hitet és azt állítja, hogy a legkorábban kelő madár a csíz, amely már félkettőkor elkezd csicseregni. Egy órával később ébred a barázdabillegető, jóval utóbb pedig a fürj, mely azonnal pitypalattyolni kezd. Az általános ébredés ideje négy órakor van, amikor egyszerre megnépesül a lég és hangosak lesznek a ligetek. Legkésőbben kel a veréb és a cinke. A cipó' történetéből. A lábak felöltöztetését már az ókorban is művészetnek tekintették. Psametich egyiptomi királyról feljegyezte a történelem, hogy feleségét, a thrák származású Rhodopet csak azért vette el, mert nagyon helyes lábai és csinos kis cipői voltak. Vitellius római császár a neje cipőit a szó szoros értelmében imádta s a kinaiakról általánosan ‘ ismert dolog, hogy rut lábaikon — sokszor fájdalmak, sőt valóságos kínszenvedések árán is — kis cipők viselése által igyekeznek segíteni, mig indiai szomszédaik a cipők viseletét az egyes kasztok szerint osztották be. A közönséges népnek legföllebb csak facipőket lehet hordani, mig az előkelő világ bőt cipőket hordott, s annál magasabbat, minél magasabb volt az illetőnek a rangja. Az egyiptomiak cipőiket papyrusból készítették, a zsidók azonban már nagyobb fényűzést fejtettek ki, akiknél már fából. Scanned by CamScanner
