Székes-Fejérvári Naptár, 1906 (34. évfolyam)

Szépirodalmi rész - Az év története

68 így azután csaknem kétszeres (sőt néha és némely vidéken, ahol piócák éhesebbek voltak, háromszoros!) árt kapnak a gazdák boraikért, ti nincs gondjuk semmire, ezenfelül nagy értékű időt és fáradságot takarj nak meg. A maradi természetűek azt az ellenvetést tehetik, hogy: mit csináljanak a meglevő pincéikkel, kádjaikkal, hordóikkal, préseikkel stb.? Nos, erre is könnyű a felelet. Az alkalmas pincéket (különösen kezdetben) maga a szövet­kezet is használhatván, szívesen megfizeti, a legtöbbért különben (csak vall- ^ juk meg őszintén!) úgy sem lenne kár! Azután lehet azokat más célra is alkalmazni. A használható felszereléseket a szövetkezet jó pénzért átveszi a többit pedig könnyen értékesíthetjük azokon a vidékeken, ahol még nem 4 nyílott fel az embereknek a szemük. Nincs tehát egyetlen számbavehető ellenvetés azzal az óriási haszonnal szemben, amely a szövetkezetek működéséből kétséget kizárólag bebizo­nyítható. Hát ne késlekedjünk tovább! Ahol valamiféle szövetkezet már van, ott a vezetőség egyenesen bűnt követ el, ha tovább halogatja a dolgot. Tessék összehívni minél előbb a szövetkezeti tagokat, s aztán a pinceszövetkezetek hasznát ecsetelve nyom­ban megalakítani a pinceszövetkezeti választmányt. Azután a többi magától megy, ha erre alkalmas ember kezében van a vezetőszerep. Adja Isten, hogy jövő naptárunkban már arról számolhassunk be, hogy az elmúlt naptári ciklusban 40—50 pinceszövetkezet alakult! K. E. Scanned by CamScanner

Next

/
Oldalképek
Tartalom