Székes-Fejérvári Naptár, 1906 (34. évfolyam)
Szépirodalmi rész - Az év története
58 nek erődjeibe Oroszország egy valóságos nemzeti vagyont épített bele. Hiába volt a várnak olyan hős védelmezője, mint Stössel tábornok, a japán golyók, bombák halomra lőttek benne mindent. Végre is meg kellett magát adnia. Port-Arthur, Liaojang, Mukden az oroszok Solferinója és Königrätze. Vége volt Oroszország szárazföldi hatalmának. A milliókat érő tengeri flottára sem várt különb sors. Sőt ez még gyalázatosabb módon pusztult el* mint amaz. Rozdesztvenszky tengernagy parancsnok vezérlete alatt állott, a japán hajóhadat pedig Togo admirális vezette. Hat hónapig tartott az orosz flotta útja s mikor a japán tengerre ért, Togo egy csapással elpusztította. Két rövid napig tartó borzalmas harc után az orosz hajóhad megsemmisült. 4 A világtörténelem ezen legnagyobb tengeri csatája Oroszországra nézve 600 millió korona veszteséget jelentett; ennyibe került a flotta. Odaveszett ezenfelül a tengeri hadseregből 10.000 ember és az oroszbirodalom tengeri nagyhatalmassága. Hogy a baj teljes legyen, merényletet követtek el a cár ellen, felrobbantották Sergius nagyherceg kocsiját, Potemkin hajó legénysége fellázadt, Pétervárott, Odessában, Moszkvában, Varsóban pedig valóságos forradalom dühöngött. 5000 milliójába került Oroszországnak a háború. (No meg az elveszett földterületekbe 1) Ezt az óriási összeget nem egyhamar fogja az orosz kincstár kiheverni. A véráldozatokat az uralkodói bölcseség jóformán számításba sem veszi, pedig még gondolatnak is szörnyű, hogy 265.000 orosz alattvalónak kellett elpusztulnia . . . semmiért. Azaz dehogy is semmiért! Azért,, mert az »atyuska« (igy nevezi az orosz nép a cárt) úgy akarta! Mikor az elmondottak szerint Oroszország hadereje teljesen tönkrement, elérkezettnek látta Roosevelt, az Észak-Amerikai Egyesült Államok elnöke az időt arra, hogy a hadakozó feleket békekötésre birja. A japánoknak sem volt sok kifogásuk ez ellen; de nem csoda, hiszen nekik is közel 4000 milliójukba került a háború, azután meg 167.000 vitéz katonájuk pusztult el a rettenetes öldöklésben. Hosszú tárgyaiás után végre sikerült Portsmuthban a békét megkötni. * Oroszországban e hirt nagy lelkesedéssel fogadták, bizonyságául annak* hogy nem az orosz nemzet háborúskodott, hanem őrült vezetői. Az oroszok egyébként is örülhettek, mert Komura, a japánok követe elég engedékeny * volt, ámbár éles elmével különböztette meg a lényeget a látszólagos előnyöktől. Az oroszok és japánok közt tehát a béke helyre állott volna, de annál rémesebb vérengzés folyik Oroszország belsejében. Pedig aug. 19-én már kihirdették, hogy az ?atyuska« megadta népének a régóta vágyva-várt alkotmányt. Nem valami sokat érő alkotmány volt biz ez, de a semminél mégis sokkal több. Hiába! Az ország kétségbeejtő helyzete végre mintha teljesen Scanned by CamScanner
