Székes-Fejérvári Naptár, 1904 (32. évfolyam)

Az év története

— az összes vezeték sodronyok égni kezdtek. A raktárak egy perc alatt lángoltak. Oltásra gondolni sem lehetett, mindenki kimenekült. A kimenekültek, az egy pillanat alatt ezrekre nőtt járókelők, de még az időközben megjelent tűzoltóság sem gondolt arra, hogy az emeleteken emberek lehetnek veszedelemben. Keserves végzetesség! Vérfagyasztó elgondolni is. Az alulról felfelé terjedő tűz emeletről-emeletre kergeti a lakásokban szorultakat, kik hihetőleg megkisérlették a lépcsőházban a menekülést, de ott pokoli tűz sustoroghatott, mert hiszen még a kapualja is kirakat volt. Kinyilottak tehát a lángok felett a negyedik emelet ablakai, megjelentek a jajveszéklő benszorultak alakjai. E percek rémességét leírni nem lehet. Az alul kifeszitett mentőponyvára csak egy-egy ugrott, az is rosszul járt, a többi összezúzta magát. Így a katasztrófának 12 halottja és vagy harminc sebesültje lett. A rettenetes katasztrófa hire mindenkit lesújtott. Ő felsége a király mély részvéttel tudakozódott a szerencsétlenek sorsa felől s másnap meglátogatta a sebesülteket, kik a Rókuskórházban feküdtek, és megszemlélte a füstölgő épületet. A főváros törvényhatósága rendkívüli közgyűlésen szavazott meg segélyt a szerencsétlenül jártaknak és azok hozzátartozóinak, a kik számára a király is utalványozott egy tekintélyes összeget. A lapok gyűjtéseket rendeztek a kenyerüket vesztett alkalmazottak felsegitésére.

A villamosság, mint világító és hajtó erő már sok katasztrófának lett okozója. E hó elején Párisban a Metropolitain földalatti vasút egyik kocsija gyuladt meg. A vonatból kimenekültek az utasok, de az tovább haladt, a mitől a tűz éledt s olyannyira betöltötte a földalatti pályaüreget füsttel, hogy a menekülők legtöbbje ott fuladt. Állítólag e szörnyű szerencsétlenséget is a fentebb említett »rövidzárás« okozta.

Magyarország politikai életének legizgalmasabb napjai ez év szeptemberében voltak. Az egész évben tartó országgyűlési obstrukció megőrölte az uj miniszterelnököt is. Khuen-Héderváry lemondott. A válság megoldására irányuló törekvések közben ő felsége, a király Chlopyban olyan tartalmú hadiparancsot intézett a hadseregéhez, hogy az a nemzeti törekvésekben és küzdelmekben aggódva élő nemzetet megszomoritotta. Az igy előállott helyzet Ausztriában is megszólaltatta a törvényhozókat s a magyar ország- gyűlés ezen való méltatlankodása az újra kinevezett Khuen-Héderváryt megbuktatta. Kétségek között indulunk az év vége felé, de bízunk a népek sorsának örök intézőjében, ki a legnehezebb időkben sem hagyott el bennünket.

— 60 —

Scanned by CamScanner