Székes-Fejérvári Naptár, 1904 (32. évfolyam)

Általános rész

I i » • / | _ И5 d о j о s 1 a s. Irta: Hanusz István. Egy orosz csillagvizsgáló után 1718-ban valaki ezt az időjóslatot irta bibliája belső táblájára: 1900- vagy 1901-ben oly irtózatos hőség lesz, hogy az emberek legyek módjára hullanak rakásra, állatok pusztulnak el az éhség miatt, kutyák megvesznek, az embereket megmarják s azok kinjokban embertársaikat szedik szét, a kutak vize kiszárad, a bő szüretet nem lesz a ki megszedje, a bort nem kívánja senki. A levonandók levonásával bevált volna 1901-ben Északamerikára nézve ez az öblös hangú időjóslás, csak az a gyanú fér hozzá, hogy nem a XVIII-ik század második tizedében, hanem a XX-iknak első esztendejében kelt. Megbízhatóbb időjósok vannak a növény- és állatvilágban. Ilyen a vadgesztenye levele, mely derült idő közeledtekor, még ha felhős is az ég, emberi ujjakhoz hasonló osztású levélzetét minden irányban kiterjeszti; ha ellenben eső készül, lekonyul és összecsukódik. A hályogmakk, a Staphylea pinnata (vad pisztácia, a magyarnak szerencsefája), hólyagformán felfúvódott tök gyümölcse, a melyben csont­kemény mag zörög, az esőt sokszor 24 órával jósolja meg előre. A gyermeklánc (Taraxacum) fehér pölyhös üstökéi csak szép időben gömbalakuak; ha eső közeleg, söprő alakot öltenek. A lóherfélék háromágú leveleiket eső előtt összecsapják, lekonyitják. 1877. óta Párisban kobalt-klorürrel, festett vászonból készített barométer-művirá­gokat hoztak forgalomba, melyek a levegő nedvességi állapotához képest módosítják a szinöket, úgy hogy higrometer-virágoknak válnának be, de mint nedvességmérők érték­telenek, időjósukkal pedig nem megbízhatók. Az állatvilág időjósai a békák. Tartósan derült időben sárgás színűek, eső előtt megbámulnák. A pók csak derült időben fonja-szövi hálóját, ha reggel hozzá fog, az nap ugyan eső nem lesz. Ha a bagoly esős időben huhog, biztosra vehető, hogy a felhők pár óra alatt szétfoszlanak; de ha a páva rikácsoló hangját megereszti, közel az eső. A házába visszavonuló csiga esőt jósol, valamint a fecske, ha alant száll, mert a repülő rovarok érzik az eső érkezését és a földszinen keresnek menedéket. Vihar közeledésekor a tengeri sirályok a parthoz gyülekeznek és fülhasogató lármát okoznak. A Revue Scientifique után hozza fordításban a Természettudományi Közlöny 1902. 467. lapja, hogy a ganéjturó bogárnak (Geotrupes stercorarius) a francia földmives előtt az időjóslás terén jó hire van, mert a röpülése szép idő biztos jele. Fabre utána nézett, néhány példányt kalitba zárt megfigyelés végett és meglepetten látta, hogy bár kedvező időre volt kilátás, nem röpült egy fogoly sem és a legközelebbi éjen akkora vihar tört ki, hogy esője még másnap is szemetelt. Más estén esőre volt kilátás és a bogarak röpködni kezdettek; jól sejtettek, mert a felhők eloszlottak és másnapra derűs nap kelt. Fabre három hónapon át kísérletezett a ganéj-bogárral és beismeri, hogy pontosabb időjelző az, mint a higany, az ő idegzete érzékenyebb a légkör elektromos feszültsége iránt, mint műszereink. Sőt észreveszi azt is, ha a légköri változás nem közvetlen közelben érvényesül hanem néhány száz kilométer távolban. Időjós a magyar földmives is, szájhagyomány a tudása kincstára, hisz neki akkor is, ha olykor-olykor cserben hagyja az. Ilyenek a sok között: Ha előbb hajt ki a kőrisfa, mint a tölgy, forró száraz lesz a nyár. Ha a hajnali harmat le nem száll, eső pótolja délután. Ha a hararangszó messze hallik, esőt jelent a kongása. Nagyszemii eső nem * * Az Atmosphaera 1903. októberi füzetéből. Scanned by CamScanner

Next

/
Oldalképek
Tartalom