Székes-Fejérvári Naptár, 1903 (31. évfolyam)
Általános rész
71 Az örök vendég. — Vígjáték. Irta: Szomaházy István. Köss ur: (leteszi az újságot s csöngeti a vizes poháron.) Azt hiszem ideje lesz, hogy a tea-estélyre menjek ... fél tiz ... a kitűzött időpont jó félórával elmúlt . . . Hé, főpinczér . . . A főpinczér: Igenis. (A kávéház túlsó sarkára szalad.) Köss ur: Az ember innen-onnan kénytelen lesz a rendőrséghez fordulni, hogy az ilyen népes kávéházban fizetni engedjen . . . Tizer vendég és egy fizetőpinczér ... És a kormány tűri az ilyen állapotokat! (A zsebében kotorász az apró pénze után. Ijedten felsikolt.) Egek, mi ez? Az alpinczér: Talán még egy curacjavt ? Köss ur: (nagyon sápadtan.) Nem kell semmi . . . hozzon egy pohár friss vizet . . . Az alpinczér: Igenis ! (El a tűzkonyha felé.) Köss ur: (Felindulással.) Az Összes ingóságaimat otthon felejtettem az asztalon . . . Mielőtt a frakköltönyömet magamra vettem, mindent kiraktam a zsebemből . . . Nincs nálam egy fillér és itt egy teremtett lélek sem ismer. (Sötéten.) Vass ur, önt ki fogják innen dobni! ... És ha meggondolom, hogy két kiflit is megettem a curagav mellé, bizonyosan azt hiszik, hogy az éhség kergetett a kávéházba. A főpinczér: (Megáll az asztal előtt.) Parancsolt fizetni? . . . Köss ur: (Dadogva.) Dehogy . . . szó sincs róla . . . még jóidéig itt maradok a helyiségben . . . Elfogom olvasni a svéd illusztrált újságokat . . . A főpinczér: Igen? (Gyanúsan megnézi Vass urat.) Köss ur: Kiolvasta szemeimből, hogy nincs pénzem . . . (Sötéten) Egészen bizonyos, hogy kidobnak. (Körültekint a kávéházi közönség közt.) Az egész zsúfolt lokalitásban nincs egy ismerős arcz! . . . Csak legalább az órámat magammal hoztam volna ... De az óra is ott maradt az ebédlő asztalon. (Ismét felveszi az újságot.) Tegyünk úgy mintha olvasnánk. (Boszusan.) Nem lehet, az ördög tud olvasni ilyen válságos körülmények között .*. . (Homlokát a kezére hajtja.) Mi lenne, ha megszökném . . . Holnap öt forintot adnék a főpinczérnek a curaQavért! . . . Az ám, hogy nyilvánosan visszaczipeljenek! Egyszerűen fejbelőhetném magam ... (A fali órára néz.) Tiz óra . . . Ha féltizenegyre ott nem vagyok, a tea estélyScanned by CamScanner
