Székes-Fejérvári Naptár, 1903 (31. évfolyam)
Általános rész
60 Kossuth napja. Szeptember 20-án reggel egy perczel öt óra előtt Buda felől ágyu- dörej reszkettette meg a párás, szürke őszi levegőt. Budapest fölébredt. Huszonnégy ágyülövés jelezte, hogy Magyarország szent ünnepnapra: Kossuth Lajos századik születésnapjára virrad. És mintha a természet is csak e dörgő jelre várt volna, hogy ragyogással köszöntse a magyarság ünnepét, e pillanatban oszladozni kezdett a párás fátyol, a nap lassan-lassan áttört és káprázatosán szép őszi reggelen ki-kibontakozott a főváros lüktető élete. Az utczák és utak nem voltak oly néptelenek mint más napon a kora reggeli órákban. Agyudörgés közben indultak el utjokra a főváros utczáin a zenebandák, riadó ébresztőt fujtva harsogó trombitáikon. A keleti pályaudvar előtt a süly-sápi nagy banda várta a vidékről érkezőket és öt nagy téren czigányzenekarok tartották meg reggel az ébresztőt. A friss őszi szellő vidáman lobogtatja a zászlók erdejét; alig volt ház, ahol legalább is egy zászlót ki ne tűztek volna. Fekete öltönyben a férfiak, nyári ruhában a hölgyek, mindmegannyian Kossuth-jelvénnyel, melyet napok óta kínálnak vásárlásra a hordárok, akik reggel már megnagyobbították üzletüket. Nemcsak érmeket, de cserfaleveleket, Kossuth-arczképeket és programmokat árulnak, amelyeknek rengeteg a keletjük. Óriási a tömeg, de a rendet az egész útvonalon senkise zavarja, noha rendőröket egyátalán nem lehet látni. Az utakon mentőkocsik czirkálnak, hogy esetleges baleseteknél segítségre legyenek. Alig volt rájuk szükség. Az idő halad, már tiz órára jár, amikor a város minden zugából lelkes énekszó mellett vonulnak az egyesületek, testületek, egyletek, küldöttségek stb. stb. a Kálván-tér irányába, ahonnan majd déli egy órakor indul a nagy menet a temetőbe. Elől hatalmas férfiak hatalmas zászlót visznek nemcsak az illető korporációét, de nemzetiszinüt is, aztán mindannyian széles koszorút széles aranyfelirásos szalagokkal, egy-egy jeligével Kossuth Lajosnak. Nem hiányzik senki, hűségesen hozza el kegyeletének adóját a Nemzeti Kaszinó csak úgy, mint a legszerényebb egyesületek. Elől a nők, azután a férfiak; csendesen, szinte áhítattal énekelve, hogy: Kossuth Lajos azt üzente ... A Muzeum-körut szőnyeges, lobogós ablakaiban és a gyönyörűen diszitett boltokban Kossuth szobra látható. Ezen a tájékon fejtették ki a legnagyobb díszt és pompát. Szinte lázas éljenzés és lelkes kiáltás harsog most végik az utón nyitott bérkocsin haladnak végig a Muzeum-köruton Kossuth Ferencz és Lajos Tódor... És amint eltűnnek a tömeg szeme elől, fölhangzik az ének: Kossuth Lajos azt üzente . . . Scanned by CamScanner
