Székes-Fejérvári Naptár, 1903 (31. évfolyam)
Általános rész
Meteorologiai apróságok.* Zord telek, forró nyarak. Dr. Szervus tanár szerint az igen szigorú telek 90 évenkint ismétlődnek. Jó szüret 45 és 90 év múltával ismétlődik. Igen hideg és igen havas télre 27 év következik, mely évek sorát hideg tél zárja le, erre ismét 18 év következik, amely évsorozat igen hideg téllel záródik. Igen hideg volt 1785—86. tele, az erre következő 27-ik tél, azaz 1902—03. tele hideg lesz; ehhez 18 évet adva igen nagy hideget várhatunk 1920—21. telére, amikor az 1830-iki igen hideg tél fog ismétlődni. A legforróbb nyarak a 27 éves időszakok közepére esnek s a forró nyarak a 18 éves szakaszok közepére. Jelenleg egy 27 éves szakaszban járunk, mely a jelen 1902. évvel végződik. Ennek leteltével egy 18 éves sorozatba lépünk, melyben az esztendők középhőmérséklete 1911-ig növekszik s 1911. nyara igen forró lesz. 1911-től 1920-ig a hőmérséklet erősen csökken s 1920—21. tele igen hideg lesz. Tartósan meleg nyarak 1902-től fogva következnek be s évről évre melegebbek lesznek s a legnagyobb meleg 1911. nyarán áll be. Innentől fogva a hőmérséklet 1920-ig erősen csökken. Villámcsapás és kéményfüst. Különösen magas hegyvidékek lakóinál szokásos, hogy erősebb zivatarok közeledtekor kályhákban vagy kemenczékben tüzet gyújtanak. Ez az ősöktől származó szokás korántsem babona, sőt igen is indokolt eljárás, amennyiben a kéményből kitóduló s a levegőben szétoszló füst az épületben összegyűlt villamosságot magával ragadja s a levegőben elosztja. E tényt bizonyítja az a körülmény is, hogy míg 10,000 templomtorony közül átlag mintegy 60 toronyba üt a villám, addig — pontos statisztikai kiszámítások szerint — 10,000 gyárkéményre átlag csak 3 villámcsapás esik. A villamosságra szétosztólag hatnak a telefon- és telegráfdrótok, valamint a vasúti sinek is. Robogó vasúti vonatba ember emlékezet óta nem ütött villám. Az esővízről. Általánosan elterjedt a vélemény, hogy az esővíz a legtisztább, pedig ez tévedés. Az esőviz igen lágy, mert nincsen benne mész, mint a kút- vagy forrásvízben, miért is nagy mosás előtt minden jó háziasszony szívesen látja az esőt, mert az esőviz jobban tisztít és sokkal kevesebb szappant fogyaszt, mint más vizek. A tudósok újabban sokszor megvizsgálták az esővizet s azt tapasztalták, hogy esőviz különösen nagyvárosok és gyártelepek körül igen tisztátalan. Az eső ugyanis esés közben a levegőben foglalt port, füstöt és gázokat magával ragadja s mig igy egyrészt magát a levegőt megtisztítja, másrészt a földbe igen hasznos anya* Az eddig szokásban volt »Jövendő mondó< helyett ez alkalommal »Meteorológiai apróságok« czímü közleményt hozunk, melynek czélja, hogy a nagyközönséget modern meteorológiai dolgokról tájékoztassa s számos balvéleményt eloszlasson. Első kísérlet kíván e közlemény lenni, melyet újabb és tartalmasabbak fognak követni, ha a nagyközönség tetszését megnyerik. Scanned by CamScanner
