Székes-Fejérvári Naptár, 1902 (30. évfolyam)
Az év története
56 De a mai kor az ilyen férfiaknak nem kedvez. Az életszükségletté emelkedett önzés és irigység ma tehernek és alkalmatlanságnak tekinti a kiemelkedő nagyságot, a középen felülemelkedő szellemi erőt, az erősen kifejlett, hajlongásra nem alkalmas, merev hátgerinczet. Szilágyi Dezső nem volt soha képes a mai kor alantjáró szellemében harmonikusan beleilleszkedni. Az érvényesülés tanát mások, nála sokkal, de sokkal kisebbek, jobban megtanulták, mint ő, a tudós, a nagyeszű professzor. És a mig ő lelkének teremtő kínjai között vergődött és tépelődött, mások körülötte, mögötte, alatta és rajta haladtak, boldogultak, gyarapodtak és emelkedtek. Ő pedig csak nézte őket hidegen, a bölcs ember higgadt Ítéletével és nyugalmával; talán szánalommal, talán megvetéssel. Pedig csak erős kezét kellett volna felemelnie, hogy elsöpörje őket. És az az erős kéz nem fog többé felemelkedni. Szilágyi Dezső nincs többé, karlsbadi üdüléséről Budapestre érkezvén 1901. évi julius 30-án agyszélhüdés következtében hirtelen meghalt. Széles erőteljes alakjától nincs mit félni, nincs mit remélni. Őt most már csak gyászolni lehet. Abból, a mi ő volt, a mit ő jelentett itt e földön, közöttünk csak egy hideg tetem maradt, semmi más. A nemzeti gyász közös érzete kötelességünkké tévé a nagy férfiú tettekben gazdag életét legalább dióhéjban ismertetni, mely kötelességünknek az alábbiakban teszünk eleget. Szilágyi Dezső Nagyváradon született 1840-ben. Atyja tekintélyes ügyvéd volt ebben a városban és két fia, Dezső és Ete miatt mindenek irigységének tárgya. Mind a két fiú korán jelét adta talentumának és csakugyan Szilágyi Dezsőből nagy államférfiu, Étéből pedig kiváló szemorvos, rendes egyetemi orvos professzor lett. Dezső a jogi pályára lépett és tanulmányait a bécsi és budapesti egyetemen végezte. Egyénisége már itt feltűnt. Ifjú társai elbájolva hallgatták beszéde varázsát és nyilvános szereplése alkalmával szónoklata báját. Megválasztották a jogász egyesület elnökévé. A mily gyorsan szerzett pozicziót és híveket az ifjúság körében, oly rohamosan hódította meg mint fiatal ügyvéd' a főváros jogász-társaságát, mint publicista a nagy közönséget és mint rendkívül elmés társalgó az úri köröket. Horváth Boldizsár, az első 67-es igazságügyminiszter, azonnal rávetette a szemét és miniszteri titkárul maga mellé vette; csakhamar osztálytanácsos lett, majd kiküldték Angliába a jogi, kivált a büntető jogi intézmények és parlamenti állapotok tanulmunyozására. Nem is ismerte nálánál senki alaposabban Anglia bíráskodását és törvényhozását; és a mint itthon, Angliában is megnyerte az [embereket; meghódította őket kitűnő angol beszédével és fényes logikájával, a minek csillogtatására hivatalos Scanned by CamScanner
