Székes-Fejérvári Naptár, 1902 (30. évfolyam)
Az év története
44 elég volt neki, hogy az egyházi ügyekben való széles látóköre gyarapi sa s az egyház-kormányzat terén oly ismeretekre tegyen szert, a mi csa nagyon keveseknek adatott. Hiszen Haynald abban az időben nemcsa Magyarországon volt az egyháznak egyik elsőrendű csillaga, de - to eg a vatikáni zsinaton — az egész világ-egyház figyelme rája irányult. Kalocsán történt Haynald idejében, hogy nyilvános theologiai vitatkozásokat rendeztettek, a melyek az érsek elnöklete alatt, de annak részvétele mellett szoktak lefolyni. Természetesen Városy is a vitatkozók között volt és éles Ítéletei, hatalmas logikája, ügyes ellenvetései a küzdők legel- « sőbbjei közé emelték és az egész megyében nagy tekintélyt szereztek neki. Egyébiránt — a ki ismeri Városyt, az ő szelíd, alázatos lelkületét és megfigyeli környezetét, a kikkel szemben mindig nyájas és leereszkedő szokott lenni, el fog csodálkozni, hogy mily tisztelettel és hódolattal veszik körül. Nem keresi és nem követeli a meghajlást, mégis mindenki örömmel ismeri el fölöttevalójának. 1880-ban a kalocsai kisebb papnevelde lelki igazgatója lett, a mellett a theologiai lyceumon az egyházjogot tanította, két év múlva a nagyobb papnevelő intézet igazgatójává, majd egy év múlva oldalkanonokjává nevezte ki a bíboros érsek, Haynald Lajos. Tizenhét esztendeig volt kalocsai kanonok és egy nagyobb papnevelde kormányzója, ezen idő alatt képezte magát és szeretetreméltó modorával meghódította mindazokat, a kiknek szerencséjük volt vele találkozni. 1898-ban az elhunyt Cselka Nándor helyébe a budapesti központi papnevelde igazgatójává neveztetett ki. Érdekesen mondta el valaki nekünk ennek a kinevezésnek a történetét. Hármat terjesztettek a Felség elé az igazgatói állásra. Egy magasrangu főpap ment épen a királyhoz, a kinek szóba hozta a kinevezendőket s egyszersmind véleményét kérte: — Az utolsó érdemli meg leginkább Felség. Neki már rég püspöknek kellett volna lennie. Ki is nevezték azonnal. A szemenáriumban való működése már szélesebb körben ismeretes. ö Hiszen a minap járta be épen a lapokat, hogy mily kitűnő tapintattal vezeti e szeminárium ügyeit, hogy a nemzetiségi kérdés, a mely állandó tengeri kígyója szokott lenni ennek az intézetnek (körülbelül 60 magyar és 15—16 oláh évenkint négyszer ötször oly csinos kis nemzeti forradalmat keltettek * hogy 1 hónapig zúgott bele a vezetőség feje) ő alatta teljesen megszűnt, a mi részben a rektor erélyét, részben pedig kitűnő tapintatát jellemzi. Városy Gyula drt a szerény visszavonultság jellemzi, a szereplési vágy sohasem bántotta, de bármely helyre állította őt a fekőbbsés mindenütt kitünően betöltötte állását. A lelki tökéletesedés embere s a^ mellett Scanned by CamScanner
