Székes-Fejérvári Naptár, 1902 (30. évfolyam)
Az év története
Dr. VÁROSY GYULA A SZÉKESFEJÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE PÜSPÖKE. A székesfejérvári egyházmegye többé nem árva. Gyászlobogók hirdették egy évet meghaladó idő előtt a magyar katholicizmus fájdalmas veszteségét: Dr. Steiner Fülöp székesfejérvári püspök, a magyar püspöki kar osztopos tagját rövid betegség megtörte, kilehelte nemes lelkét, gyászba borítván az ő apostoli nyáját, érdemeinek, munkás apostolságának igaz tisztelőit. Hivei és papjai, kik közeiről ismerték az ő jóságos szivét, látták szakadatlan buzgalmát, melylyel emelni tudta egyházmegyéjének szellemét, kormányozván azt bölcseséggel és szeretettel egész utolsó lehelletéig. A jótékonyság, a tudomány és az emberszeretet oltárán hozott áldozatai felemésztették püspöki jövedelmeit, háztartásának szerénysége mellett csak a jó-tevésre használta az anyagiakat. Annál gazdagabb vala erényekben, szellemi kincsekben, melyek ravatalára nemcsak a koszorúkat szerezték meg, hanem, a mi mindennél drágább, a hálás szeretetnek könnyeit. A mély gyászra, a fájdalomra gyógyító írt adott az Ég, a nagy püspök örökébe nagy férfiú lépett. Az áldott lelkű, boldog emlékű Steiner Fülöp néhai székesfejérvári püspök méltó utódjául dr. Városy Gyula kalocsai kanonokot, a budapesti központi szeminárium tudós rektorát jelölte és nevezte ki az apostoli király kegye. Eddigi élete az igazi pap élete volt, a mely világitó fáklyaként ragyogja be a magyarországi egyháztörténelem lapjait, de egyúttal fényes neve ragyogni fog a hazai történelem lapjain is. A kötelességtudás oly mértéke található az uj püspökben, hogy azt a minScanned by CamScanner
