Székes-Fejérvári Naptár, 1901 (29. évfolyam)

Szépirodalmi rész

74

Munkácsy Mihály.

Munkácsy Mihálynál nagyobb művésze még nem volt a hazának. Örök dicsőséget szerzett nemzetének festői művészetével. Oly nagyszerűen még nem kezelte magyar festő az ecsetet, mint Munkácsy. Csodálatos lángésszel festette alakjait, történeteit a hatalmas vásznakra s az ő alakjai szemünk előtt megelevenedtek, az ö történetei az élő szónál hangosabban beszélnek.

Munkácsy Mihály 1844. február 20-án született JBereg megyében, a Beszkid alján, Munkácson. Apja sótiszt volt; Őt Lieb Leó Mihálynak hivták. A Munkácsy nevet festőpályája kezdetén vette föl s mikor már azt művészetével világhírűvé tette, királyunktól megkapta hozzá a magyar nemességet. Munkácsy korán vesztette el szüleit. Nagybátyja, Rock István, vette magához és levitte Csabára. Miska nem szeretett tanulni, inkább rajzolgatott. Majd asztalos-inas lett s később mint segéd Aradon Öt korona heti bérért dolgozott. Azután visszatért nagybátyja házához s egészen a rajzolásnak adta magát. Mint 19 éves ifjú fölkerült a fővárosba s a „Mesélő honvéd“ képével megszerezte magának több jóakaró támogatását. Innen Bécsbe került, majd Münchenbe ment. Aközben többet koplalt, mint a mennyit jóllakott. Mindazonáltal nem vesztette el életkedvét, hanem szorgalmasan tovább tanult, képezte magát. A „Siralomház“ czimü kép alapította meg világhírét ; 5000 forintot kapott érte s párját tízezer forintért rendelték meg nála, melylyel a párisi kiállításon arany érmet nyert.

Ekkor Munkácsy Párisba költözött, a hol mindjárt az évben negyvenezer forintot keresett. 1874-ben megházasodott és elvette Papier Czecziliát, a ki nemcsak dicsőségében vett részt, de hűségesen osztotta meg gondjait is egy negyedszázadon keresztül. 1877-ben festette „Miltonét s vele megnyerte az 1878. évi párisi világkiállításon a becsület- rend nagy aranyérmét. Ez a kép hozta össze Sedelmayer Károly világhírű műkereskedővel, a ki 10 éven keresztül körülbelül egy millió forintot fizetett Munkácsynak a képeiért. Legnagyobb méretű és egyúttal legjelesebb képei: „Krisztus Pilátus előtt“, „Ecce Homo“, „Honfoglalás.“

Ezeréves ittlakásunk örvendetes esztendejében Munkácsy haza került, meg akart telepedni a fővárosban, volt is már állása. Ö lett volna a szépmüvészetek első országos felügyelője. Haza is jött, itthon is töltött néhány hetet nagy betegen. Az orvosok elküldték pihenni. Azóta

Scanned by CamScanner