Székes-Fejérvári Naptár, 1901 (29. évfolyam)

Szépirodalmi rész

109 Mégis igaza volt. Apa. Nemde igazam volt? Fiú? Gólya néni. Nincs igaza, mert ikrek. Apa. Mind a kettő leány? Gólya néni. Nem, egyik fiú, másik leány. Apa. Egyik iiú. No lám, bogy mégis igazam volt’! Kedélyesen, A szekesfejérvári vasúti állomáson Kohn Adolf vigécz beszállt az ott várakozó omnibusba. Huh, de kutya hideg ez az omnibusz, — szólt a kocsishoz a vigécz. Mire a kocsis kedélyesen igy szólt a pasasérhoz: Lássa, teés lir, ez az omnibusz olyan, mint egy istálló, ha üres, akkor hideg; de ha egy-két ökör van benne, mindjárt megmelegszik benne az ajér. A helyzet magaslatán. Férj. Őrült voltam, mikor nőül vettelek !■ Nő. Azt akarod azzal mondani, hogy még most is örült vagy? Férj. Oh, legkevésbé sem ! Nő. No, akkor be kell látnod, hogy meggyógyítottalak. Talpraesett példa. Az apa nagy kedvvel foglalkozott a pbysikával. Egyszer azt kérdi a nagyobbik fiától, hogy tud-e példát arra, hogy a hideg össze­húzza a testeket, a meleg pedig kiterjeszti ? Mig a nagyobbik fin gondol­kozik, a kisebbik oda szól: — Azt már én is tudom! — Mondj hát rá példát! — Hát a vakáczió! Karácsonykor nyolcz nap, husvétkor tiz nap, kánikulában, mikor még nagyobb a meleg, már két hónap a vakáczió ! Mi a restség netovábbja? __ Ha valaki örül annak, hogy kopaszodik, mert nem kell többé fésülködnie. _____ Scanned by CamScanner

Next

/
Oldalképek
Tartalom