Székes-Fejérvári Naptár, 1900 (28. évfolyam)

Szépirodalmi rész

95

s az előbbieket módosító határozatot, melyhez képest az ottani színházi részvénytársaságnak kizárólag egy magyar színház czéljaira 425 négyszögöl 3 láb és 5 hüvelyknyi telek díjtalanul átengedtetett, tekintettel az adomány czéljára, ezennel jóváhagyom; — figyelmeztetem azonban a város közönségét, hogy czélszerü lenne azon ajándékozási feltételt, miszerint a kérdéses telek csakis színházi czélokra lesz használható, telekkönyvileg biztosítani.«

A színház, melynek alapköve 1872. évi augustus hó 20-ikán tétetett le, 1874. évi augusztus hó 22-én nyittatott meg, az egész Dunántúlra szóló ünnepélyességgel. Az akkor Hattyúffy Dezső szerkesztésében megjelenő »Székesfejérvár« augusztus hó 23-ikán megjelent 34-ik számának vezérczikk- irója ez alkalomból ekként kiált fel: Többé nem dísztelen hajlék fogadja be a nemzeti színészet bajnokait, a magyar Thália lelkes papjait, hanem büszkeségünkre váló díszes templom! Színházunk épen azon helyen épült fel, melyen annyiszor apáink vére folyt, melyhez szent nevet egy ezredév csatolt, mert e hely előtt állt a hajdani Székesfejérvár egyik várkapuja, melynek talaját hányszor és hányszor öntözék őseink saját vérükkel! Magyar szívből omlott vér által öntözött s megszentelt helyen emelkedik a szép templom, a művészetek temploma, adja az Ég, hogy mindig, mig csak ezen épület áll, oly hazafias szellem lebegje át, a mily lángoló honfiszeretet gyulasztá és tüzelé azon ősöket, kik a jelenlegi színház helyén, annak talaját vérükkel öntözve, a hazáért meghaltak! S ezen hősök védő szelleme legjen felette, mig a honért él, s védje minden veszély ellen, de az irtózatos bosszú ostorai legyenek e szent árnyak, ha valaha a magyar nemzeti szellem e templomból önfiaink által kifizetik !

A megnyitó előadáson bemutatóra került a magyar tragédia irodalom gyöngye, az 1815-iki erdélyi nemesi szomorújáték pályázatnak számkivetett részese, Kecskemét város főügyészének, Katona Józsefnek »Bánk- bán«-ja, melyet a részvénytársaság által ide meghívott Bokodi Antal színtársulata adott elő. Ezen megnyitó ünnepélyen (1874. augusztus 22. szombati napon) a magyar tudományos akadémiát Pulszky Ferencz és Arany László, a Kisfaludy-társaságot pedig Gyulai Pál és Zichy Antal képviselték. A megnyitó előadáson vendégszerepelt a budapesti nemzeti színháznak is több országos nevű művésze. Azt hiszem, kultúrtörténet és kegyelet szempontjából nem cselekszem felesleges dolgot, ha e megnyitó előadás szinlapját kisebbítve bár, de a maga eredeti alakjában és egész érdekes terjedelmében a városunk területén immár csak egy példányban található eredetihez képest híven itt reprodukálom:

Scanned by CamScanner