Székes-Fejérvári Naptár, 1900 (28. évfolyam)
Szépirodalmi rész
59 énekelhetne és . . . azután . . . Nellike véle nem csak az ibolyát, hanem az életet is megosztaná. Egy hátba lökés véget vetett ábrándozás nak. Az ügyelő nem épen megtisztelő czimzéssel a színpadra utasította. Nem haragudott ő e goromba elbánásért — mit bánta ő hogyan, csakhogy végre és először énekelni küldik a közönség elé . . . kecsegtet a jövő ! Palit Nelli beavatta a mákfejü kották rejtelmes értelmébe. Tanit- gatta, oktatgatta, s Pali nagy kedvvel gyötrődött végig a sok hanglajtorján, hangfuttatáson. Hangja tisztult, darabossága csiszolódott, s nem tellett bele egy év, már a magas czét a társulat tenoristájánál is tisztábban vágta ki. Az igazgató másodtenoristaként szerződtette. Énekelhetett már Nelli vei együtt. A kopott kellékesből választékosán öltözött, kellemes modorú úr lett. Nellike szive repdesett örömében . . . végtelenül megszerette a tehetséges fiút. Pali — aki néhány évvel idősebb volt Nellinél, s akinek, a mig a szinházi kellékkel bíbelődött, csupán foglalkozása révén járt ki a gyerek czim, valóságosan megszépült Nelli gondozásától. Fonnyadt képe megtelt, domború homloka alól az egykor pislogó kék szem villogni tanult. Adta már az előkelőt, sőt Nellivel szemben követelődzött. Az első csók ize bizsergette ajkát, másodikat még nem kapott; erre és végtelen folytatására vágyott szüntelen. Amit Nelli az elhagyott fiútól nem sajnált, azt a tanulótól, s még inkább a talpra állított világfitól kereken megtagadta. Palit sikerei elka- patták, gyakran megfeledkezett arról, hogy mindent Nellinek köszönhet, s elbizakodottságában Nelli tartózkodását sértő visszautasításnak vette. Hogy az énekleczkék abban maradtak, lassan-lassan meghidegült Nelli iránt, csak olybá vette, mint a ki vele szemben kötelességét teljesítette. Kapóra jött neki az újonnan szerződtetett szőke szende, a ki kevés unszolásra Paliba kapaszkodott egészen, s egybe is keltek ketten, szépecskén — babra. Nellinek fájt Pali hálátlansága. Nem szeretkezésre való hajlandóságot, hanem igaz szerelmet akart benne gerjeszteni. A művészet annyi teker vény es csinját-binját tudta Palival megértetni, s csak tiszta szerelmét nem bírta neki nyilvánvalóvá tenni. A festett világ sikamlós deszkáin Nelli még el nem csúszott. A körűié hemzsegő udvarlók hiába epedtek utána, hiába halmozták el minden széppel — jóval. A sok ajándékért csupán ingerkedéssel, pajkos szóval fizetett. Szive egész melegét Palinak tartogatta, hogy majdan szeplőtlenül lehessen szeretett Palijának hitvese. S Pali, az iszonyú füles, mind ezt nem érte föl ésszel. Nelli fojtogatta keserűségét, egyre reménykedett Pali megtéréséScanned by CamScanner
