Székes-Fejérvári Naptár, 1900 (28. évfolyam)

Általános rész

34 Mikor azt hiszed, hogy túlgazdag vagy vérben! Rárakatsz magadra, hogy véredet vegyed Huszonnyolcz vagy harmincz köppölyös üveget. Még ennél is rosszabb, ha ered vágatod, Életerődet igy, hiába csorgatod 1 . . . Hol eddig vér vala, ott viz támad benned, így zerzesz magadnak — vizibetegséget. Hagyj föl fiam ezzel! tanácskép mond­hatom . . . Ámbár plánétéban megírva nem vagyon. Doktortól tanultam, mondhatom igazság, Sokan magukon már sírva tapasztalták . . . Ősz. Mikor az embernek lágyulnak inai, Érzi, hogy gyermek, de fájdalom nem mai. . Mikor haja közé ősz szálak vegyülnek, Fogai potyognak, szemei gyengülnek, Azt mondja: ősz vagyon, ősze az életnek... Innen-onnan, már a sirkertbe vihetnek ! Ilyen a hanyatló természet is őszszel. Melege lassankint, észrevétlen vész el. Hull az érett gyümölcs, utánna a haraszt, Sivár hideg szellő, szerte-szét hordja azt... Az ősz kilenczszázban, gyümölcsöt ád sokat, Alig győzi vinni a négy ökrös fogat. Burgonya annyi lesz, répa, meg tengeri, Hogy eltörnek tőle, szekerek tengelyi, Bornak mennyisége, fajtája kitűnő, Már ott, a hol terem, s megérik a szőllő. Némely helyütt kevés, másutt a hordó sok, Kölcsönért eljönnek hozzád a szomszédok. Oszszel atyámfiai! járványos nyavalyák Némely vidék népét, szörnyümód sa- nyarják . . . Oka ennek, hogy nem vigyáznak magukra, Szögre teszik a szűrt, és nem a nyakukba. Te, magaddal vigyed mindig, meleg ruhád, Meghűléstől nem lesz igy, semmi nyavalyád. Hollós Nlátyás király várának tornyában, írtam meg ezeket Pusztapalqtában. Ha mind nem igy lesz meg . . . kérek bocsánatot, Mivel mindent tudni — nekem se adatott, De mi a tanácsok áldását illeti, Mind szivemből írtam, követheti ki ki, Befejezés gyanánt mondok csak még egyet: Kerüljed a gonoszt, — a jót cselekedjed ! Akkor aztán bármit, hoz a 900-as rád, Nyugodt leszen lelked, nyugodt minden órád. Hived marad, bár mint fordul, a földglóbus A székesfejérvári öreg asztronómus. Scanned by CamScanner

Next

/
Oldalképek
Tartalom