Székes-Fejérvári Naptár, 1897 (25. évfolyam)
Szépirodalmi rész
80 képességét, ügyességét egy mesterművei bebizonyítani, tehát ezeket a remekléseket szokták ünnepélyes alkalommal kiállítani. Francziaország mint sokban első, 1763-ban rendezett egy kiállítást, de ez is még csak kezdöleges volt. Már 1798-ban Páris iparkiállitást rendezett, melyen nagy s'kert aratott, e kiállítás 15 napig tartott. Ezek után a kiállítások hosszú sora indult meg és ez a világon elterjedve, létrehozta a világkiállítások eszméjét. Volt Párisban kiállítás 1801-ben, a kiállítók száma 229 volt. 1803. évben 540 kiállítóval. 1806-ban már 1442 kiállító működött, e párisi szokás lassan elterjedt egész Európában. , Először Antwerpen rendezett 1806-ban egy kiállítást, majd 1808-ban Trieszt, 1810-ben Angolország, 1818-ban München, Berlin, Drezda; 1842-, 1845- és 1848-ban Anglia egymásután három kiállítást rendezett, egyik fényesebb volt a másiknál, elkészülve ezzel a világkiállításra, mely 1851- ben tartatott meg. E kiállításon először szálltak versenyre a nemzetek, de mindig az angol állott az első helyen. Európa összes nemzetei nem állítottak ki annyit, mint az angolok, — meglepték a világot a hires „kristály-palotával“, mely teljesen üveg és vasból állott. E palota átlátszó volt. — Hossza 20 méter széles, 20 méter magas, és annak idején csudájára járt az egész világ. A francziák (1855) nem akartak utolsók maradni, ők is unikumot mutattak be az „iparpalotával“, s mai napig e palotába tartják a mütárlatot. E két világkiállítás után következik a kiállítások hosszú sorozata, minden nép felülmúlni akarta a másikat, mindenik uj meg uj dolgokon törve a fejét, felhasználva az ipart és technikát, és már 1862-ben Angolhon kiállítási területe 90,000 négyszög területen volt kiállítva. Páris itt is túl akart tenni Londonon és 150,000 négyszögterületen épitteté a kiállítást. Bécs 1873-ban már 193,000, máig fennáló rotundájával, Philadelphia 1876-ban 220,000, Páris 1878-ban felépiti a Trocadero palotát oly óriási termekkel, minővel egy kiállítás sem dicsekedett. Ausztrália sem maradt hátra, s 1880 ban Sydnei, 1881-ben Melbourne rendezett világkiállítást, de óriási deficzittel fejezték be. Végre Páris 1889-ben a nyolczadik világcsudáját alkotta meg Eiffel tornyával. Chikágó 1893-ban utánozta Párist, és igy alig képzelhető, mi újat és merészet fognak hozni a világkiállítások. De bármit hozzanak is, de alig lesz az oly kulturális fontosságú, mint az ezredéves kiállításon berendezett történelmi csoport, mert hiába, mi magyarok bámulatbaejtö ipari alkotással alig lephetjük meg a világot, hisz alig 50 éves a mi iparunk. Scanned by CamScanner
