Székes-Fejérvári Naptár, 1896 (24. évfolyam)
Irodalmi rész
— 5<S — egészen szabályosan meg is házasodhatik, és igy előnyösen tehet próbát e téren; ez után, tapasztalatai szerint házasodhatik majd hazajövet. Házasság, polgári vagy egyházi, mindig csak rózsaláncz vagy rab- láncz; — boldogság vagy szenvedés! — a véletlenbe vetett koczka ! Ha szerencsés a dobás, az isten áldását hozza a nő, és végtelen tátongó űrt hagy maga után, ha mint angyal visszaszáll az égbe és hátrahagyja a feldúlt tűzhelynél gyászoló élettársát! A legnagyobb házat megtölti egy vidám nő; a legkisebb szoba üres, ha gyászoló férj lakja egyedül! Házasodjunk pap, vagy a „lehetőleg atillába öltözött“ közeg előtt, a szerelem az, a mi Összeköt és nem a gyarló ember által kimondott deák vagy magyar formula; ott, hol a szerelem van, ott van az isten áldása is, bármikép köttetett légyen a házasság. % HAMIS. Csodáltalak édes Olgám, Egy kicsit imádlak is, Vagy tán ezt csak úgy fogták rám Hisz a világ nagyon — hamis. Csodáltam szőke fürtidet, 'Bárha mondták ezerszer is: Nem láttak ők még szebbeket, Csak az a baj, hogy mind — hamis. Gyöngyfogaid lekötöttek, Megbámultam azokat is — Kettő egyszer hajh! kihullott — Oh Istenem, fogad — hamis. Es most folyton távolodom, Ha a fáma hirdeti is, Hogy van százezer forintod — Hátha ez a hir is — hamis?! Peregrinus jíT Scanned by CamScanner
