Székes-Fejérvári Naptár, 1896 (24. évfolyam)
Kalauz - Fejérvármegye
hogy földünk ugyanazon pontján egy időben két nap szombat és vasárnap) legyen? A valóságban nem. Akkor tehát van egy választóvonal, hol a szombatról a vasárnapra mehetünk át és a meiynek baloldalán szombat és jobboldalán vasárnap van? Hol van e vonal és ki jelölte azt meg.J Ha egy ily vonal Párison menne keresztül, az igen genant dolog volna. Mert ha az opera-sétány páratlan oldalán és város nyugati részében pl. augusztus 1. volna, akkor a sétány páros oldalán és a város keleti részében még julius 81. lenne. Az előbbi időkben természetesen minden ország az órákat és a napokat a maga módja szerint számította és volt saját naptára. Nem is volt szükséges, hogy egymást értesítsék, minthogy nem ismerték egymást. De minthogy a földet körül hajózták és annak minden része összeköttetésbe lépett egymással, csakhamar érezték az egységes időszámítás hiányát, a meiynek következménye egy bizonyos dátumhatárvonal. A portugálok nyugatról kelet felé, miközben a Jóreménység-foka előtt vitorláztak el, a spanyolok ellenben a Mag- hellán-szorosán keresztül hajózták körül a földet. Miután minden nemzet a maga hajóján a saját időszámítását tartotta meg, a dolog odalyukadt, hogy az ellenlábas délkörön az egykor hollandiai birtokot képező Farmosa sziget lakóinál épen a hétfő köszöntött be, mikor a spanyolok által felfedezett Mariana szigeten még csak a vasárnaphoz voltak közel. — Mindenesetre van dátumhatárvonal. Ez körülbelül a 189. délkörrel esik össze és érinti a Marianna és Katalin szigetet s innen folytatja az útját keletre az Uj-Hebridak és Uj-Kaledonia felé. E mellett fődolog a gyakorlatra az, hogy e vonal nem húzódik keresztül lakott helyiségeken; egészen a tengerben fekszik. Ha hajók vonulnak át rajta, akkor a hajósok két napot egynek számítanak. — Ha nyugatról keletre hajóznak, akkor az előző napot tartják meg, ellenben az ellenkező irányban átugranak egy napot. Az első esetben a hajósoknak egy nappal többjük van, mig az utóbbiban egy nappal kevesebb bért kapnak. — Ha tehát Párisban október 1. éjfél után 1 perez van, akkor kelet felé egészen a megbeszélt határvonalig mindenütt ugyanazon nap van, ellenben nyugat felé ugyanazon vonalig még szeptember 30. van. Tehát e választóvonalon az egyik lábunkkal a péntek, a másikkal a szombat megfelelő felében lehetünk! Uralkodók jegyzéke. Anhalt: Leopold Frigyes Ferencz Mik- lös, szász-engerni és westpháliai herczeg, stb. Szül. 1881. ápril 29. Uralkodik 1871. május 22. óta. Neje: Antoinette, szász altenburgi herczegnő. Baden: Frigyes Vilmos Lajos, badem nhg. zöhriageni hg Szül. 1826. szept. 9. Uralkodik 1852. ápril 24. óta. Bajorország : Wittelsbacbi ház. II. Otto. Bajorország királya, P'rankónia és Svábország hge stb. Szül. Nymphenburgban, 1848. Ural- I kodik 1886. junius 13. óta. Betegsége miatt | helyette Luitpold regens-berczeg kormányoz. | Belgium: II. lupét Pülöp Mária Viktor, Belgium királya, száz-coburg-góthai hg. Szül. Brüsszelben, 1835. ápril 9-én Uralkodik 18bo. | decz. 10. óta. Neje: Mária Henrietta, osztr- m.-föherczegnő, József főherczeg magyar nádor leánya; szül. 1836. aug. 23. Braunschweig: Kormányzó herczeg : Albrecht porosz kir. heg. Kormányoz : 1885. óta. Brazília: köztársasággá proklamáltatott 1890. Elnök: De Fonséca tábornok. Bulgária: I. Ferdinánd, cobuurgi hg., megválasztatott 1887. júliusban. Dánia: IX. Keresztéi}', Dánia s a vendek királya stb. Szül. 1818. ápril 8-án. Uralkodik 1863 november 15. óta. Neje: Lujza, hessen kasseli grófnő. Franozlaország: Köztársasággá proklamáltatott 1870. szeptember 4-én. Elnök: Faure Felix Scanned by CamScanner — 199 —
