Székes-Fejérvári Naptár, 1894 (22. évfolyam)
Irodalmi rész
nagy erdőség, a király-út, melyen Mátyás király Budára járt, elragadták képzelő erejét, s a történelem s a természettudományok művelésére ösztönözték. Elkezdte olvasni Istvánfyt, Virág Benedek „Magyar Századait“ ; gyűjtött füveket, tojásokat stb. Mindezen tanulmányai mély nyomokat hagytak lelkében. Utóbb kegyes püspöke ismét visszahívta udvarába és ezen nagy jóakarójának és jótevőjének halála után az 1849-iki szabadságharcz már mint szentszéki jegyzőt találta Székesfehérvárott. A 29 éves fiatal pap lángoló lelkének egész hevével a nemzeti ügyhöz csatlakozott, melyet maga is szentnek, igaznak és jogosnak vallott s ennek védelmére másokat is buzditott. Midőn pedig Fehérvár városa hazafias felindulásában elhatározta, hogy saját erejéből egy önkéntes századot felfegyverezve és kiállítva a kormány rendelkezésére fog bocsátani, a vásártéren, a régi templom oszlopainak romjaihoz támaszkodva, a népet fegyerfogásra szólította. Es hogy példát adjon másoknak is a hazafias kötelesség teljesítésére, azonnal beíratta magát a városi önkéntesek sorába. Azonban fegyvertársai megakarván öt ezen súlyos áldozattól kímélni, a tisztek választásánál kikiáltották őt tábori papj oknak. Mint ilyen indult meg Kosztolányi dandárával — hova a fehérvári Önkéntesek is tartoztak — a pártütö korváth bán Jellasich ellen. — Készt vett a pákozdi és swecháti csatákban s azután Görgey fő vezérlete alatt levonult Komáromba s onnan — az önkéntesek felosztatván — visszatért Székesfehérvárra. Itt ki volt téve a császári biztos, gyulai Gaál Eduárd üldözéseinek. 1849-ben, midőn a magyar ügy szerencse csillaga rövid ideig tartott ragyogása után ismét homályosulni kezdett s a kormány a muszkák ellen keresztes hadjáratot hirdetetett, Padost ismét a szószéken látjuk ; bátorságra, küzdelemre kitartásra serkentvén, honfitársait. Rövid idő múlva megjelent a Csornától visszavonuló Kmetty tábornok hadteste Fehérvárott. Pados belátta, hogy a magyar sereg eltávozása után reá csak kettő vár: vagy hosszas fogság, vagy halál. Ö ez utóbbit választotta, de úgy, hogy szemébe nézzen annak, ki öt életétől megakarja fosztani és besoroztatta magát Kmetty hadtestébe közvitéznek, hol a X-ik honvédzászlóaljban szolgált mint őrmester a világosi fegyver- letételig. Ennek hírére Kmetty hadteste, mely akkor Soborsin környékén állott, szétoszlott. — Ment ki-ki, amerre mehetett. — Pados az emigránsok nagy számával ki akart vándorolni Törökországba de súlyos betegsége miatt ezt nem teliette, hanem kocsin vitette magát egy másik paptársával Nagy- Váradra, miközben egy éjjel a muszkák fogságába került, honnan azonban 6* Scanned by CamScanner 43 —
