Székes-Fejérvári Naptár, 1894 (22. évfolyam)
Irodalmi rész
Az 1848. és 1849-ik évi szabadságharczban résztvett római és görög-katholikus papok.*) STREITH MIKLÓS. Született L áulison Aradmegyében, de családi összeköttetései folytán a tö\ árosba kerülvén, ott vegzé iskoláit s kért felvételt a székesfehérvári püspöki megyébe. A hittani tudományokat itt végezte s 1831-ben acsai káplánból lett bogiári plébános. Községnek 1b éven át nemcsak buzgó lelkésze, hanem önzésnélküli jótevője volt a szó legnemesebb értelmében! Egészen hivatalának élt, vagyis nemcsak hivei lelkiüdve körül fejtett ki buzgó tevékenységet, hanem azok anyagi jólétének előmozdításában is egyaránt fáradhatatlanul működött. Maga is birt orvosi ismeretekkel, de azonkiviil az akkori acsai orvost saját erszényéből díjazta, hogy a bogiári szegényeket ingyen gondozza. Az 1849-ben Bogláron is mutatkozó kolera alkalmával Streith mindjárt ott termett a betegnél és segített. Egyikét későbbi feladóinak, a furfangos kisbirót több órai dörzsölés után tartott meg az életben. Mindennapi miséje után első gondja volt betegeit meglátogatni, s azok ellátásáról gondoskodni. A lábbadozó betegek naponkint kaptak a plébános jóságából ó-bort, levest, s egyéb betegnek való ételt. Tisztelte is Streithot az egész vidék, s méltán, mert épp oly korrekt pap, mint lelkes hazafi volt, kit mindenki szeretett és tisztelt jellemének nyílt becsületessége, de kivált lelkületének majdnem gyermeteg tisztasága miatt. Szigorú volt maga iránt, de szelíden elnézte mások gyöngeségeit, s ha feddeni kellett azt is nyájassággal tette. És e kitűnő papot, lelkes hazafit, e buzgó lelkipásztort mégis saját hivei jutatták halálra. A bogiári jegyző, biró s nehány ember irigységének s lelketlen árulásának leírása nem tartozván tárgyunkhoz, azok elbeszélésébe nem bocsátkozunk, azért csak maga a tényt és a szomorú mártiromságot adjuk elő. Bogláron folyt az ujonezozás a magyar hadsereg részére, a kormány- biztos és püspöki helynök parancsára ki lett hirdetve a függetlenségi nyilatkozat; rendeztetett a népfelkelés s a bogiári káplán, König Мог. Nem rég elhunyt fehérvári kanonok hadparancsnoksága alá helyeztettek Boglár, Szaár, Kozma és Gánth községek. Streithnak mindezekben semmi része sem vala. Magyar vo t lJSNan szivej^ meggyőződése, s a márczius 4-iki magyar alkotmány eltörlésére Merket éa városunkat érdeklő közlemények a kitűnő tollal irt „Paphonvédek Albumából“. Szerkeszt. 'adja Ambrus József kisoroszi plébános. Scanned by CamScanner — 37 _