Székes-Fejérvári Naptár, 1892 (20. évfolyam)

Irodalmi rész

34 — 1835-ben Ybl meghívás következtében Prágába ment, a hol Kocli bécsi műépítész utasítása szerint felépítette négy év alatt a Kinszky-féle palotát. 1839—40-ben első tanulmány-utját tette Olaszországban és 1841-ben ismét visszakerült Pestre és öt éven át önállóan működött. Ez idő alatt berendezte gróf Károlyi Istvánnak, a müszeretö főurnak fothi kastélyát és a kaplonyi templomot. 1846—51-ig Fóthon lakott, a hol ez idő alatt a híres fóthi templomot alkotta, mely ma is hazánk legszebb templomai >. közé sorozható. 1851-ben gróf Károlyi István költségén újabb olaszországi tanulmány­útra indult, a honnan hazatérve állandóan Pesten telepedett meg és ekkor kezdte azt a bámulatot keltő s valóban az ö erejét igénylő működést, mely forduló pontot jelez a főváros építészetében. Ez időtől kezdve sűrűn emelkedtek a szebbnél-szebb épületek alkotó keze alatt. Budapesten alig is van jelentékenyebb-uteza, mely egyik-másik feltűnőbb épületével ne viselné magán az ő keze nyomát. A nyilvános épületek és paloták közül, melyek az ö müvei, csak a következőket említjük meg: a budai takarékpénztár, a lánczhid épülete Budán, a budai Ráczfürdő, az első hazai takarékpénztár egyetem-utczai, valamint Kálvin­ién épülete, a gróf Festetich-, gróf Károlyi-, gróf Begenfeld-palota a muzeurn körül, a nemzeti lovarda ugyanott, az ideiglenes országház a Sándo^-utczában, a gróf Pálffy-palota a József-utcza és Eszterházy-utcza Sarkán, a gróf Széchenyi Béla palotája Budán, a Margit-sziget gyönyörű épületei, a nagyszerű vámház a Dunaparton, a ferenczvárosi templom, a lipótvárosi bazilika, a várkert alatti építkezések, az Andrássy-uti dalmüszinház. Budapesten az újabb magánépületek nagy része is az ö alkotása. Be nemcsak a főváros, a vidék is számos remekét bírja Y'bl művészi alkotásainak. Templomok, középületek, főúri kastélyok, paloták részint egészen általa építve, részint átalakítva, jelentékeny számmal vaunak az országban. Csurgón ö fejezte be a gr. Károlyi-kastélyt, Kígyóson ő épité . föl a gr. Wenckheim Frigyes kastélyát, melyet Magyarország egyik leg­szebb főúri kastélyának tartanak, — e mellett átalakitá a nagykárolyi és hódmezővásárhelyi nagytemplomot, a malaczkai sírboltot, a gróf Szapáry István-féle kriptát Irsán, gr. Károlyi Alajos tótmegyeri és stomfai, gr. Berchtold surányi, gr. Apponyi hogyészi, gr. Széchenyi marczali, Inkey Zsigmond lengyeltóti, gr. Waldstein veszprém-palotai, gr. Károlyi Tibor mácsai, gr. Wenkheim Rezső dobozi, gr. Wenkheim Károly gerlai, gr. Almássy kétegyházi kastélyát, a nagy-károlyi megyeházat, vendég- fogadót és táneztermet, s a gr. Károlyi-kastélyt Párádon, — épité Budán a Mattom és Wille-féle „Erzsébet“ sósfürdőt, gép- és lakóházat, készített tervezetet a Margit-liid építészeti dekorácziójához, s működött mint műszaki Scanned by CamScanner

Next

/
Oldalképek
Tartalom