Székes-Fejérvári Naptár, 1891 (19. évfolyam)
Irodalmi rész
42 illeti az uralkodás. Ha pedig a sanctio pragmatica fönemlitett rendelete nyomán azt akarnánk vitatni, hogy mivel a lemondás formahiány miatt Magyarországra nézve érvénytelen, az örökös tartományokban pedig más fejedelem nem lehet, mint a ki a sanctio pragmatica értelmében Magyarországban uralkodik, érvénytelen az az örökös tartományokra nézve is: Összeütközésbe jönnénk az örökös tartományok kétségtelen jogaival és az összes európai diplomatiával, mely V. Ferdinándnak lemondását és ő Felségének Ferencz Józsefnek a császári trónra léptét ünnepélyesen elismerte; s véle mint osztrák császárral szerződéseket, szövetségeket, békealkukat kötött. A helyett tehát, hogy a lemondás érvénytelensége s annak közjogi következései fölött helyzetünket nehezitö, de positiv czélra nem vezető vitatkozásokba bocsátkoznánk: czélszerübb leend a már megtörtént s többé meg nem másitható lemondásnak formahiányát következményeiben az ország jogaira nézve kártalanná tennünk oly módon, mint azt főiolvasott javaslatomban előadtam. Némelyek azon véleményben vannak, hogy miután a magyar király csak a koronázás által lesz az országnak törvényes királya, ő Felsége Ferencz József pedig megkoronázva nincsen, az országgyűlés ö hozzá, mint nem koronázott királyhoz egyenes és közvetlen felszólalást nem intézhet. Nem osztom ezen nézetet a magyar közjog folytonos gyakorlatánál fogva. Három század óta csak négy fejedelem lépett a magyar trónra, ki nem elődjének uralkodása alatt lön megkoronázva. II. Mátyás, testvérének Rudolfnak lemondása után; III. Károly, testvérének I. Józsefnek halálával; II. Leopold, testvérének halála után és I. Ferencz, atyjának halála után. II. Mátyás, bátyjának Rudolfnak lemondása után összehívta a magyar országgyűlést 1608. évi szept. 29-ik napjára, megkoronáztatott nov. 19-ik napján. Ezen időközben több alkalommal felírások és küldöttség által érintkezésbe volt vele az országgyűlés, sőt fontos törvények iránt, mik koronázás előttieknek neveztettek, elhatározó egyezkedésbe is bocsátkozott vele. III. Károly, bátyjának halála után összehívta az országgyűlést 1712-ik évi ápr. 3-ára, megkoronáztatott május 22-én. Ezen hét hét alatt érintkezésbe tette vele magát az országgyűlés küldöttség által a koronának Bécsböl leendő lehozatala végett, felírás által azon kérdésre nézve, váljon a királyi hitlevél koronázás előtt adassék-e ki, vagy koronázás után ? Ezenfelül a koronázási hitlevél is kölcsönös egyezkedések által lön megállapítva. II. Leopold, bátyjának II. József császárnak halála után összehívta Scanned by CamScanner
