Székes-Fejérvári Naptár, 1891 (19. évfolyam)
Irodalmi rész
3o s annak rendelkező hatalmát Magyarország ügyei fölött el nem ismerjük s az Örökös tartományok alkotmányos népeivel csak úgy, mint önálló szabad nemzet, más önálló szabad nemzettel, függetlenségünk teljes megóvása mellett, vagyunk hajlandók esetenként érintkezni. Másik lényeges tárgy, mire nézve azonnal fölszólalni kötelességünk, az országgyűlésnek kiegészítése. Sem Erdély, sem Horvát- és Tótország, sem a Határőrvidék, sem Fiume és a tengermellék közöttünk képviselve nincsenek, mert az országgyűlésre meg nem hivattak; pedig ezek is kiegészítő részei az országgyűlésnek s a törvények világos rendelete szerint meghívandók lettek volna. $ A sanctio pragmatica, a kir. hitlevelek s fejedelmi eskük határozottan kimondják, hogy az ország integritása mindenkor sértetlenül föntartandó. De az integritás nem csak abból áll, hogy az ország területéből semmi el ne szakittassék, hanem az a politikai integritást is magában foglalja. Midőn tehát a végrehajtó hatalom lehetetlenné teszi, hogy az országnak valamely része, vagy a magyar koronához tartozó valamely ország alkotmányszerüleg részt vehessen az ország legfontosabb politikai működésében, s együtt gyakorolhassa a törvényhozás jogát: az ország politikai integritása van megsértve. A múlt idők szomorú eseményei káros félreértéseket idéztek elő közöttünk és nem magyar nemzetiségű polgártársaink között. Ezen polgártársainknak nemzetiségök érdekében és Horvátországnak közjogi állása érdekében is követeléseik vágynak, miket ignorálnunk nem lehet, de nem is akarunk. El vagyunk határozva mindent elkövetni, hogy a félreértések elhárittassanak s teszünk, mit az ország szétdarabolása s önállásának föláldozása nélkül tehetünk, hogy a honnak minden nemzetiségű polgárai érdekben s érzelemben összeforrjanak. Óhajtjuk, törvényeink azon rendeletéit, mik e részben akadályul szolgálhatnak, közös érdekeink szerint, méltányosság alapján módosítani; s hogy ezt eszközölhessük, múlhatatlanul szükséges az országgyűlésnek mielőbbi kiegészítése. Erdélynek haladék nélküli meghívását s megjelenhetését semmi nem gátolja. Erdélynek egyesülése Magyarországgal 1848-ik évben törvényesen létrejött és pedig a két országnak közös óhajtása folytán, melyet mind a magyar, mind az erdélyi országgyűlés ünnepélyesen s egyhangúlag kijelentett. Mind Magyarországnak, mind Erdélynek ezen egyesülés iránt - hozott törvényei ö Felsége által szentesittetvén, azonnal végre is hajtattak. Akkor, midőn az alkotmányosság félretételével absolut rendszer lépett a szabadság helyébe, Erdély Magyarországtól közigazgatás tekintetében ismét külön választatott; most azonban, midőn ö Felsége az absolut rendszert megszüntette, okvetetlen meg kell szűnniük azon rendszer jogtalan következményeinek is. A törvények tehát, melyek Erdélyt Magyarországgal Scanned by CamSca„„er
