Székes-Fejérvári Naptár, 1891 (19. évfolyam)
Irodalmi rész
32 ausztriai házat gyengíteni, nem lett volna valószínűtlen, hogy nem Mária Therézia, hanem más választassák Magyarország királyának. Ez esetben Magyarországnak külön királya lévén, a birodalom úgy, mint most van, nem is alakulhatott volna. És ha bármikor megtörténnék, mi, ha talán a közel jövőben nem valószínű is, még sem lehetetlen, hogy a most uralkodó ház nőágban is kihal, Magyarország király választási j oga a sanctio pragmatica értelmében a nemzetre ismét visszaszálland, s ha akkor Magyarország külön királyt választ, felbomlik azon állam, melynek egységét az osztrák államférfiak Magyarország önállásának megsemmisítésével akarják most létre hozni. Felbomlik erőszak nélkül, jogszerűen, felbomlik azért, mert az egyetlen kapocs, az uralkodóháznak ugyanazonossága megszűnt. Pedig ha léteznék ezenkívül más kapocs is közöttünk és közöttük, az még fenmaradván, az egész államot összetartaná; valamint például Anglia, Skóczia és Irland között nem szűnnék meg a kapcsolat az uralkodóház kihaltával, mert azok nem personal-, hanem real-unioban vannak egymással. Megemlítünk még egy körülményt, mi világosan arra mutat, hogy Magyarország és az örökös tartományok között országiás és kormányzat tekintetében realunio nem létezett s nem létezhetik. Magyarország törvényei szerint a kiskorú magyar király gyámja — az ország nádora; határozottan kimondja ezt a nádori hivatalról 1485-ben alkotott törvények második czikke, melyet az 1861. 1-sö t.-czikk, az 1715. 5. t-ez. és a sanctio pragmatica megkötése után is az 1741. 9. t.-cz. és 1790. 5. t.-czikkek újabban megerősítettek. Ellenben az örökös tartományokban a kiskorú fejedelem gyámsága, annak legközelebbi atyai rokonát illeti. A fejedelem kiskorúsága esetében tehát törvény szerint Magyarországban is más, az örökös tartományokban is más áll az országiás és kormányzat legmagasabb fokán. Lehet-e oly országok között, melyekben az országiás és kormányzat mind személyzetre, mind rendszerre és formára nézve egymástól annyira különböző, más és szorosabb kapcsolat, mint az uralkodóház ugyanazonossága? Képzelhető-e ily viszonyok között egyik vagy másik ország közjogi állásának teljes fölforgatása nélkül szorosabb real-unio ? De tekintsük az örökös tartományok politikai helyzetét múltban és jelenben. Akkor, midőn a sanctio pragmatica köttetett, az örökösök tartományok, a német-római birodalomhoz tartoztak, Magyarország pedig annak része soha nem volt. A római-német birodalom egyes országainak feudális természeté annyira különböző volt Magyarországnak nem feudális, semmi más hatalomtól nem függő közjogi állásától, hogy ily különböző jogállású tartományok között mást, mint csupán personal-uniot, létrehozni nem is lehetett volna. Midőn később a német-római birodalom bomladozni kezdett, Első Scanned by CamScanner
