Székes-Fejérvári Naptár, 1889 (17. évfolyam)
Irodalmi rész
36 éves vallási háború és a belvillongások által elfoglalva s. erejük felosztva lévén, ezen szándékuk kivitelében gátoltattak; a törökök pedig, a keresztény fejedelmek eme meghasonlását saját hasznukra kizsákmányolván, magyar hazánkban nemcsak hatalmukat megszilárditani, de hóditásaik által messzebb is kiterjeszkedni törekedtek; mig végre az isteni irgalomnak tetszett a török kiterjeszkedésének határt szabni, a csapásokat megelégelni, a jobbak imáit meghallgatni, és a félhold dicsőségét hanyatlásra, a mieink vereségét győzelemre forditani. A török 1683. szept. 12-én Bécs falai alatt, Szobieszky János lengyel király közreműködésével, dicsőségesen legyözetvén, ereje hatvanezer harczossal gyöngült, bátorsága s hatalma megtöretett. Ezt követték egyéb dicső győzelmek; Párkánynál, Esztergom mellett, a török újólag megveretvén, Esztergom, három év múlva pedig 1686. szept. 2-án Buda is visszafoglaltatott. Ezen győzelmek után egy és félévre, ÍSzékesfejérvár visszafoglalásának hajnala is feltűnt. A vár ostrom alá vétetett 1688. ápril hóban és minthogy az elfogott török kém által kitudatott, hogy a vár élelmi szerekben nagy hiányt szenved, ezeknek beviteli akadályozására az utak szigorúan elzároltattak. Ariezaga spanyol tábornok hét ezer német sereggel a vár északi részén; gróf Esterházy tábornok az úgynevezett budai kapunál; gróf Batthyányi Adám pedig a sárvíznél ütötték fel táborukat. A vár parancsnoka, Achmed basa, az ostromló sereg által váratlanul körülzárva, kellő őrség és élelem hiányában, a belgrádi vezérhez fordult, szorongatott helyzetét leírva és gyors felszabadítást sürgetve. Küldönczének sikerült átszökni a keresztény tábor zárvonalán, de Valko- várnál elfogatott és Achmed leveléből, a török őrség kétségbeesett helyzete az ostromló vezérek tudomására jutott. A várost körülzáró sereg, a siker felfokozott reményében, kettőzött erélylyel látott az ostromláshoz, uj erősítést nyerve Batthyány István és Zichy István grófok hadaiban. Achmed basa hiába várakozván a Bel- grádból kért segélyre, időt nyerendő, a kiéhcztetés által fenyegetett várból szabad kivonulást engedélyezett a lakosságnak. És midőn kitartásán elvégre is kifogott az éhínség kényszere, a maga, Zagharghy Ozmán a janicsárok parancsnoka és Mustafa kadi nevében küldöttséget menesztett a keresztény táborba, tűrhető békefeltételek megadása mellett, kész- / nek nyilatkozván a vár önkéntes feladására. Az ostromló sereg haditanácsa a török őrségnek szabad elvonulást biztosított, kikötve az összes lőszerek és a keresztény rabok átadását. Egy Mamucha Márk nevű kitért és a magyar törvénykönyvbe (1687. XXIX. t. ez. 6. §.) magyar indigenátusa czimén beczikkelyezett török Scanned by CamScanner
