Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1942

Hajdú Gyula, Megyesi József, Németh Géza V. o.; Hiti József, Lovas László, ifj. Németh István, Szarka Géza VI. o.; Balogh Ervin, Gránásy József és Lázár Endre VIII. o. tanulók. A tantervi anyag végzése mellett módot nyújtottunk arra is, hogy a tanulók a különböző technikai megoldásokat is megismerjék és hajlamuknak megfelelően gyakorolják. A megértett, szerkezeti összefüggéseken alapuló megoldások mellett a művészi megnyilatkozásokra is adtunk alkalmat. Nagy lelkesedéssel és igazán kitartó komoly munkával dolgoztak valamennyien. Kár, hogy a szaktanár katonai szolgálatra való behívása miatt a tanfolyam csak április hónapjáig működött. Vivás. Heti óraszám: 2. Kezdő kardvívók: Lipp András, Schmidl István, Vörös Sándor II. o. t., Bizzey András, Óváry Lajos III. o. t., Arányi Kálmán, Bognár Dezső, Keczeli László, Rádi József V. o. t., Szász István VIII. o. t. Haladó kardvívók: Hoós Kázmér, Jolbey Csaba IV. o. t, Füry Mihály, Kollár Lajos, Schmidl Ferenc V. o. t., Danczkay István, Falkay Gyula, Halmos Béla, Horváth Károly, Koronkay Bertalan VII. o. t., Hajdufy Tamás, Szente,ndrey József VIII. o. t. Ének és zene. Ma már egyre jobban látjuk, hogy a zenére a harmonikusan fejlett emberi léleknek ép olyan szüksége van, mint a tudásra. Az élő szervezet nem élhet, nem fejlődhetik egészségesen levegő és napsugár nélkül, a kedélyvilág és vele az ember egész lelki élete elsatnyul, színtelenné lesz a zenének éltető ereje nélkül. De nemcsak mint embernek kell nekem a zene, hanem mint magyarnak is. Már régen meggyőződésünkké lett, hogy »nyelvében él a nemzet.« De meddig tart még, míg azt is megértjük, hogy a magyar népdal a nemzet zenei anyanyelve. Mai közoktatásunk egyoldalúan intellektuális iránya a felelős azért, hogy a magyar ifjúság legnagyobb része egyáltalán semmi zenei nevelésben nem részesülhet. A gimnázium nem végezhetné el munkáját, ha az első osztályban a tanulók nem tudnának írni és olvasni, vagy számolni. Az énekórákon ma még sajnos az első hangoknál kell kezdenie a gimnázium énektanárának, mert a népiskolából nagyon csekély zenei ismereteket hoznak magukkal a tanulók. De a középiskola énektanítása is megakad az elemi ismereteknél, mert a felső osztályokban még ma sincsen zenei nevelés. Az érettségi előtt álló diák kitűnően ismeri nagyjaink életét és műveit, de fogalma sincs a magyar zenéről. Nem is csoda, ha érzésvilága olyan távol áll a nemzet gyökerének és törzsének, a népnek kedélyvilágától. Amíg középiskoláinkban nem adunk magyar zenei műveltséget tanulóinknak, addig hiába beszélünk egységes magyar kultúráról és értelmiségünk továbbra is a nemzetközi szemét-zene iszapjában fog elmerülni. Karének. A vasárnapi és ünnepnapi szentmiséken az énekkar énekelt. A mult iskolai évben az orgona átépítése miatt az énekkar az év nagyobb részében nem mehetett fel a kórusra. Ezért az idei év munkájával főleg egyházi népének-tudásunkat akartuk felfrissíteni. A tanult énekeket négyszólamban orgonakíséret nélkül adtuk elő. A Harmónia Sacra étiekeskönyvből 52 éneket tanult meg az énekkar. Iskolai ünnepélyekre még ezenkívül a következő műveket tanultuk meg: Rossa E.: Hála-zsoltár; Halmos L.: Jiibilate Deo; Bárdos L.: Hét jó nóta. Az énekkar szerepelt: nov. 9-én, a Ciszterci Rend 800 éves jubileumi ünnepségén és márc. 15-én, az Önképzőkör hazafias ünnepélyén. Az énekkar létszáma: 99. Tagjai: I. o.: Borossay, Budahegyi, Csapó, Éles, Gárdái, Gránásy, Hajdufy, Havasi, Heim, Horváth J., Jandrók, Kovács P., L'Éplattenier, Majoros, — 26 • —