Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1941

A rendi élet eddig az emberek szemében nehéznek, elviselhetetlennek tűnt fel, most azonban levetik elfogódásukat és szinte versengve öltik magukra a ciszterci ruhát. A jelöltek száma egyre növekszik és a rend mind messzebbre és messzebbre terjeszti ki gyökérzetét. * * * A rend alapítása után néhány évtizeddel, még Szent Bernát életében, hazánkban is feltűnnek az ő ciszterci gyermekei. A legelső telepítés a tolnamegyei Cikádor-on (mai Báttaszék) történt 1142-ben, amely lakóit az osztrák heiligenkreuzi apátságtól nyerte. A többi apátság azonban majdnem kivétel nélkül francia származással dicsekedhetik. A francia földről való telepítést jelentékenyen előmozdította III. Bélának házassági kapcsolata a francia királyi családdal. Sokat tett e dologban a magyar királyok azon meggyőződése, hogy a Németországgal eszközölt ilyen összeköttetés is esetleges jogcímet teremt hazánk ügyeibe való beavatkozásra. 111. Béla, az Árpádok nemes ivadéka, a nagyszerű elgondolások és valósítások embere, nemzetét naggyá, erőssé és műveltté akarta tenni. Műveltté nemcsak lélekben és tudományban, hanem gazdaságában is. Ezért előretörő szellemének kiválasztottjai a ciszterciek lettek. Francia kapcsolatai révén ismerte a rend egész szervezetét, életmódját és tevékenységét; látta, hogy az bámulatos, sőt minden, kultúrában emelkedni vágyó országra nélkülözhetetlen. A ciszterci rend a lelkiélet kiművelése mellett a semmiképen sem lealacsonyító kézi munkát, elsősorban is a föld okszerű megmunkálását tette főhivatásává. Mint ügyes munkásoktól — meggyőződése volt a nagy Telepítőnek — majd sokat tanul az ő nemzete; példájokkal szélesebb körzetben is megkedveltetik a józan, tevékeny életet, megismertetik a magas színvonalú francia agrikultűra titkát, meghonosítják a nálunk még ismeretlen külföldi termékeket; szóval — felbecsülhetetlen értékké növelik hazánk me zőgazdasági viszonyait. Behívja tehát őket és gyors egymásutánban öt apátsági területet jelöl ki számukra, köztük a zircit is, melynek szerzetesei a leghíresebb apátságból, Szent Bernát otthonából, Clairvaux-ból (Clara Vallis), jöttek 1182-ben. A ciszterciek az ős Bakonynak zordon bélletét hamarosan kultúrterületté változtatták. Az eredmény szembeszökően jelentkezett. A gazdasági élet, az anyagi jólét emelkedett, az ízlés finomult, a szellemi műveltség terjeszkedett, az erkölcsi erők izmosodtak, a józan életberendezés és a szorgalmas munka eszményképeket állított. De a magyar századok sorsváltozásai Zircen is átviharzottak. A tatárjárás, a török háborúskodás, a belső viszályok veszedelmét a zirci apátság sem kerülhette el. A mohácsi csatavesztést követő politikai alakulás az apátságot előbb egyházi és világi uraknak szolgáltatta ki, majd ausztriai ciszterci apátságok kezére juttatta. A zirci apátság magyar szerzetesei azonban nem igen tudtak megbékélni az idegen igazgatással. Hangoztatni kezdték az elválasztás szükségességét, amelyet a nemzeti szellem ébredése mindjobban erősített. Végre is I. Ferenc király bölcs belátással úgy oldotta meg a dolgot, hogy 1814-ben Dréta Antalt, Pilis és Pásztó apátját nevezi ki zirci apáttá, ami egyet jelentett a függetlenítéssel. » A szabadulás az apátságot új feladatok mezejére szólította. A zirciek a magyar haza érdekében a közoktatáshoz állottak és vállalták a székes— 8 —