Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1941

oktatáson pedig az egyes tantárgyak tanításával kapcsolatos munkát. Az iskolában tehát látszólag kétféle munka folyik, holott az iskola munkája valójában mindig nevelő. A »nevel« igének régi nyelvünkben »növel« jelentése is volt; mindkettő a »nő, női« igéből származik. A magyar nyelv és irodalom, az idegen nyelvek és irodalmak, a természeti ismeretek, a rajz, a testnevelés mind a lelket növelik, nevelik; egyik így, a másik amúgy. A katolikus magyar tanárnak, bármi is a szakja, nevelő célja: értékes, katolikus magyar lélek formálása; az ifjú lelkében — örök rendeltetésünknek megfelelően — az erkölcsi, esztétikai érzéket, a hazafias és egyházias gondolkozást akarja növelni. Mindig az egész emberre néz. Könnyebb áttekinthetőség kedvéért mégis megtartjuk a testi-, értelmi- és erkölcsi nevelés szokásos megkülönböztetését. A) Testi nevelés és iskolai egészségügy. A katolikus gimnáziumok számára kiadott »Általános és részletes tantervi Utasítások« a testi nevelésről — többi között — ilyen ihletett szavakkal szólnak: »A katolikus nevelés előtt az erős, egészséges ember nemcsak nemzetegészségügyi, honvédelmi és gazdaságpolitikai szempontból rokonszenves, hanem a keresztény világnézet szempontjából is. A katolikus iskola a testben és az egészségben az Isten ajándékát látja, és vallja, hogy erős és egészséges nemzedékek felnevelése a kereszténység egyik feladata. Ezt a felfogást szolgálja a korszerű testnevelés, amidőn nem marad meg a testi értékek fejlesztésénél, hanem a testi nevelésben is szellemi és erkölcsi értéket keres. A fegyelem és önuralom, bajtársiasság, a közös célokért vállalt felelősségérzet, az önmegtagadás, lemondás, önfeláldozás, nemes érvényesülés erkölcsi erői és a kiegyensúlyozott test harmonikus mozgásából kiragyogó lélek üde derűje azok az értékek, amelyeket a jellemképzésen fáradozó nevelés kaphat eredményképen a testgyakorlástól és sporttól.« (38 — 39. 11.) I Testnevelés ^ Intézetünk a testnevelés eszközeivel gazdagon van felL — szerelve. Két modernül berendezett tornaterem, lövőcsarnok, hatalmas tornaudvar nyújtják a külső keretet. A testnevelési órához a tanulók előírásosan öltözködnek a megfelelő öltözőben. Fejlődésüket Denkinger Jenő tanár figyeli; megfigyeléseiről, méréseiről kimerítő jelentést tesz a nm. VKMnek. A sportokat hónapokra beosztott terv szerint gyakorolták és nemcsak helybeli, hanem vidéki mérkőzéseken is résztvettek. A testet ügyesítő és lelket fegyelmező vívás tanítása immár hagyományos. A farsang folyamán az Intézet VII. oszt. tanulói táncolni is tanultak; partnereik a helybeli leánygimnáziumnak engedélyt nyert növendékei; az ellenőrzést a két intézet tanárai, főként az osztályfők és a szülők végezték. Az órák, a vizsga lefolyása kifogástalan volt; egyes kísérő jelenségek alapján a tanári testület mégis úgy látja, hogy a tánctanítás kérdése tanévközben nem oldható meg. Legtanácsosabbnak az látszik, hogy a szülők gyermeküket már kisebb korban, a vakáció folyamán taníttassák táncolni. I Iskolaorvosi intézmény. Magá\ó\ érte

t°ft hogy általános egészségL — ugyi szempontból vigyáztunk a tisztasagra, a szellőztetésre, a megfelelő fűtésre; gondoskodtunk arról is, hogy ifjaink száraz időben a pormentes levegőjű udvaron tartózkodjanak; az Intézet ivóvize jó; a cserkészek révén a legnehezebb időkben is naponkint szereztünk tejet. Iskolánkban az iskolaorvosi intézmény meg van oldva, ha az orvosi rendelő még nincs is teljesen berendezve. Dr. Koronczay József iskolaorvos nemcsak a szokásos trachoma-, golyva-, szem-, tbc. vizsgálatokat, a — 33 —