Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1941

legkiválóbb művelője. Esterházy Miksa gr. (1837—83), testnevelési író, a Magyar Athletikai Club megalapítója és első elnöke. Dr. Farkas Ferenc (1786—1864), nagyprépost, a Ferenc József Nőnevelő alapítója. Dr. Farkas Imre (1788—1866), székesf. püspök. Fejér György (1766 — 1851), történetíró [Codex diplomaticus]. Oaál Oaszton (1868—1932), a nemzetgyűlés többszörös elnöke. (Dr. Goldziher Ignác (1850 —1921), a budapesti egyetemen a keleti nyelvek tanára. Dr. Greizinger Iván (1862—99), zeneszerző. Gulner Gyula (1842-1909), belügyi államtitkár. Dr. Güntlier Antal (1847—1920), igazságügyi miniszter, majd a Kúria elnöke. Dr. Halász Gyula (1861 —1940), koronaügyész. Dr. horvát Árpád (1820—94), a budapesti egyetemen az oklevéltan tanára. Horvát István (1784 — 1846), a budapesti egyetemen a magyar nyelv és irodalom tanára. Janny Gyula (1842—1916), a budapesti egyetemen sebésztanár. Jánosi Gusztáv (1841—1911), vál. püspök, műfordító [Megszabadított Jeruzsálem], Ybl Miklós (1814—91), a hazai új renaissance halhatatlan mestere [Királyi palota, Szent István bazilika, Operaház]. Dr. Kétly Károly br. (1839 — 1927), a budapesti egyetemen a belgyógyászat európai hírű tanára. Dr. Klebelsberg Kunó gr. (1875 — 1932), belügy-, majd vallás- és közoktatásügyi miniszter, kultúrpolitikus. Kocskay Imre Tamás (1748 — 1811), pálos költő. Dr. Kuncz Ignác (1841—1903), a kolozsvári egyetemen a politika tanára. Dr. Laufenauer Károly (1848 1901), a budapesti egyetemen az elmekórtan első tanára. Dr. Lauschmann Gyula (1861 —1918), tiszti főorvos, várostörténeti író. Letenyei Lajos (1822 — 68), gazdasági író. Matkovich Pál (1836—87), humorista író. Dr. Májer József (1785 —1834), őrkanonok, kitűnő egyházi szónok. Meszlényi Gyula (1832—1905), szatmári püspök. Miller Jakab Ferdinánd (1749 -1823), történetíró és forráskiadó, a M. N. Múzeum első igazgatója. Dr. Séllyei Nagy Ignác (1733 — 89), az első székesfehérvári püspök. Pauer János (1814 — 89), felszentelt püspök, történetíró. Dr. Platz Bonifác (1848 -1919), kir. főigazgató, földrajzíró. Pyrker János László (1772 — 1847), velencei patriárka, majd egri érsek. Reguly Antal (1818 -58), a finn-magyar rokonság kutatója, néprajzi gyűjtő. Dr. Reseta János (1776 — 1862), a budapesti egyetemen a német nyelv és irodalom tanára. Dr. Róder Alajos (1812—78), budapesti egyetemi tanár, majd kir. főigazgató. Dr. Rónay Jácint (1814 -89), szkutari püspök, Rudolf trónörökös magyar történelem tanára. Dr. Say Móricz (1830—95), honvéd-tűzmester, kir. főigazgató. Dr. Schmidt József (1848 1926), kereskedelemügyi államtitkár, a Pénzintézeti Központ első elnöke. Dr. Schwarcz Gyula (1838—1900), a budapesti egyetemen az ókori történelem tanára. Dr. Semmelweiss Ignác (1818—65), világhírű felfedező, a budapesti egyetemen a szülészet tanára. Dr. Simor János (1813—91), bíboros hercegprímás. Szalay László (1813 - 64), hírlapíró, törvénygyüjtő és történetíró. Szögyény-Marich László gr. (1841 — 1916), a király személye körüli miniszter, majd berlini nagykövet. Szutsits Mátyás Pál (1767 — 1834), székesfehérvári, majd diakovári püspök. Dr. Vajda Gyula (1843 — 1909), a kolozsvári egyetemen a művelődéstörténelem tanára. Vajda János (1827—97), költő. Dr. Vass József (1878-1930), közélelmezési, vallásés közoktatásügyi, majd népjóléti miniszter [Lex Vass]. Vörösmarty Mihály (1800-55), a »Szózat« halhatatlan szerzője. Dr. Wekerle Sándor (1848-1921), pénzügyminiszter, majd miniszterelnök. Dr. Wetzel Gyula (1846—1910), a szabadalmi hivatal elnöke. Zichy Aladár gr. (1864—1937), az utolsó király személye körüli miniszter. Zichy Jenő gr. (1837 —1906), etnográfiái kutató, a magyar ipar fejlesztője [»ipargróf«]. Dr. Zichy Nándor gr. (1829—1911), tárnokmester, a néppárt alapítója. Zigány Árpád (1865 1936), klasszikus műfordító. — 14 —