Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1941

aki az 1934. március 18-án rendezett kerületi tornászbajnokságon az összetett egyéni bajnokságot szerezte meg. Az Iskolán kívül. A szellemi erőkészlet maradéktalan felhasználása a magyar élet áldozati oltárán ösztönözte a fehérvári cisztercieket arra, hogy tehetségüket a nevelőoktató hivatás lelkiismeretes betöltése mellett szélesebb vonalon is értékesítsék. Az irodalomnak, a közéletnek számos ágazata, a testületek, az egyesületek, a társulatok sokfélesége mind alkalmas területek közművelődési és közéleti szereplésükre. A tudományos kutatások, az irodalmi dolgozatok, a városi közigazgatás, a felnőttek oktatása, a különféle ciklusos előadások és szabadtanítási tanfolyamok megtalálták a maguk munkásait a ciszterciekben. Ezeket egészükben közreadni nagyon is hosszadalmas és terjedelmes volna. Egy-két nevet mégis említünk, azokét, akiknek ez irányú tevékenysége különösen is fogalommá nőtt városunk történelmében, Ezek: Dr. Bula Teofil, Gerlach Benjámin, Mátrai Rudolf, Pallér Kelemen igazgatók, Alaghy Dezső, Dr. Czapáry László, Kalocsay Alán, Marosi Arnold, Szvorényi József, Dr. Vargha Dámján, Dr. Vass Bertalan tanárok. Iskolánk jelesei. | Igazgatók

. Dr. Benyák Bernát (kegyesrendi; 1745 1833), bölcselet- és közoktatásügyi író. Dr. Bula Teofil (ciszterci; 1809—93), a székesfehérvári reáliskola egyik megalapítója és első igazgatója. Mátrai Rudolf (ciszt.; 1870—1935) tanker. kir. főigazgató. Pray György (jezsuita; 1723—1801), kritikai történetírásunk alapítója. Villax Ferdinánd (ciszt.; 1784—1857), zirci apát |Tanárok

. Alaghy Dezső (ciszt.; 1837—1904), a város népiskolai életének fejlesztője. Alexovits Vazul (pálos; 1742—96), a legnagyobb pálos hitszónok. Dr. Ányos Pál (pálos; 1756 — 84), az irodalmi felújulás első igazi költője. Dr. Budenz József (világi; 1836—92), összehasonlító nyelvtudós. Deák Sándor (ciszt.; 1811—61), latin tankönyv-író. Dr. Greksa Kázmér (ciszt.; 1864 1920), a zágrábi egyetemen a magyar nyelv tanára. Iliász Gábor György (ciszt.; 1805—80) [Magyar nyelvtana 20 kiadásban]. Dr. Juhász Norbert (ciszt.; 1818-89), kir. főigazgató. Kalocsay Alán (1862—1996), Mária lantosa, Székesfehérvár országgy. képviselője. Környei János (vil.; 1831—70), iskolatörténeti és didaktikai író. Dr. Madarász Flóris (ciszt.; 1882—1915) [irodalmi tanulmányok]. Marosi Arnold (ciszt.; 1873—1939), a Székesf. Múzeum egyik alapítója és első igazgatója. Philipp István (vil.; 1870 — 1935), művész és műtörténész. Dr. Rájnis József (jezs.; 1741 — 1812), a deákos iskola tagja. Rezutsek Antal (ciszt.; 1795 — 1879), zirci apát. Supka Jeromos (ciszt.; 1832—91), zirci apát. Baróti Szabó Dávid (jezs.; 1739 1819), a deákos iskola megindítója. Szvorényi József (ciszt.; 1816 — 92), nyelvész és tankönyvíró [Magyar ékes szókötés]. Vajda Ödön (ciszt.; 1834-1911), zirci apát, Dr. Vass Bertalan (ciszt.; 1857- 1935), kir. főigazgató. Virág Benedek (pálos; 1754—1830), a deákos iskola dísze. Dr. Werner Adolf (ciszt.; 1867—1939), zirci apát. [ Tanítványok

. Dr. Badics Ferenc (1854 — 1939), kir. főigazgató, irodalomtörténet-író. Dr. Bresztyenszky Béla Antal (1786-1850), tihanyi apát, matematikai nyelvújító. Dr. Czobor Béla (1852—1904), budapesti egyetemi tanár, műtörténész. Dr. Dieballa Géza (1867—1926), egyetemi tanár [belgyógyász]. Egyed Antal (1779—1862), költő és műfordító. Endrődi Sándor (1850—1920), az utolsó félszázad magyar lírai költészetének egyik — 13 —