Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1940

végzett iskolatársaitól. Majd a ballagok énekkara elénekelte a Gaudeamust; ezt követte a hősi emlékmű megkoszorúzása. Utána »Az, hol én elmegyek« kezdetű erdélyi népdal dallamára szerkesztett ballagó-nótájukat énekelve vo­nultak át a rendház elé és ott megkoszorúzták Vörösmarty M., Virág B. és Ányos P. emléktábláját. Máj. 25-én, vasárnap a Hősök emlékünnepén hódolt intézetünk hős halottaink emlékének. Az ünnepi beszédet az intézet igazgatója mondta. Jún. 25-én, Te Deum évzáró ünnepségén Vízi László VIII. o. t. Simor János hercegprímásról emlékezett meg. Az igazgató »A tanulók szünidei magatartásáról« szólt a szülőkhöz. Értelmi nevelés. Az általános műveltség értelmi oldalának hangsúlyozásakor tudnunk kell, hogy annak jellemzője nem a sok adat, a nagy tudáshalmaz, a holt anyag, hanem az a képesség, hogy a lényegest meg tudja különböztetni a lényegtelentől, az egészet a résztől. Az általános műveltségnek az értelmi elemen kívül hozzátartozója a magas erkölcsi felfogás, a nemesen érző lel­kület és a készség a jónak és nemesnek gyakorlására, az egészség józan megóvása, a szépnek szeretete és értékelése a természetben, az emberi mű­velődés minden területén és az egyén belső s külső életében. Az ifjú is akkor válik műveltté, ha értelme fejlett, jelleme szilárd, kedélye nemes és elég akarata van arra, hogy mindezt a gyakorlati életben meg is valósítsa. A gimnázium művelődési anyagát különféle tantárgyak és ügyességek teszik. A műveltség területe igen nagy és sok értéket termelt. Ezzel kap­csolatban a gimnázium több kérdést vet fel. Egyik a kiszemelés kérdése. A művelődési anyag óriási terjedelméből azokat a részeket kell kiválaszta­nunk, melyek leginkább alkalmasak arra, hogy a tanulók képességeit a ki­tűzött cél irányában kifejlesszék. A művelődési anyaggal függ össze a módszer kérdése. Nehéz és jelentős feladat a gimnáziumban a célravezető módszer. A feladatot az teszi nehézzé, hogy a módszerben az általános elveken kívül három szempont érvényesül. Egyik a tanuló szempontja, amely helyesen a tanuló fejlődési fokához igazodik, a másik a tanár egyénisége; ez a legnagyobb szakszerűség mellett ,sem küszöbölhető ki és nem is kívá­natos; végül a tantárgy sajátossága. Ép ezért nem könnyű dolog annak a megoldása a gimnáziumban, hogy az egyes tantárgyakban a tanulók fej­lődési fokának és a tantárgy sajátosságának egyaránt megfelelő módszert alkalmazzon. A gimnázium akkor oldja meg tökéletesen feladatát, ha szeren­csésen kihasználja azokat az előnyöket, amelyek a nevelés tényezőiben: a tanulókban, a művelődési anyagban, a környezetben és a tanárban találhatók. Ma a nevelő-oktatáshoz a szaktudáson, rátermettségen, magas erkölcsi érzé­ken, lelkiismeretes munkán túl szükségesek pedagógiai, egészségvédelmi és szociális ismeretek is. Lélektani, karakterologiai, fejlődéstani tudásra szüksége van minden oktatónak, hogy tanítványait megismerje és így a nevelés mikéntjét, a megfelelő módszert megtalálja. Ismernie kell tanítványai jó és rossz tulajdonságait, lelkületét, értelmi képességeit, az érzelem, akarat és er­kölcs világát. Alkalmazkodnia kell a gyermek lelki egyéniségéhez, mert min­den gyermek más és más s így természetszerűleg mindegyik különböző befolyásra és ösztönzésre szorul. A gyermek lelki struktúrájának meg­ismerése nélkülözhetetlen feltétele az eredményes munkának. A gimná­zium céljának másik része a tanulóban az egyetemre és más főiskolai — 33 -=

Next

/
Oldalképek
Tartalom