Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1940

A tanévet Veni Sancte-val nyitottuk meg és Te Deum-mal fejeztük be. A tanítást mindig imádsággal kezdtük és végeztük. Déli harangszóra pedig az Úrangyalát, illetve a Regina Coeli-t mondottuk el. Szeptember, október, május és június hónapokban naponként szentmisén vettünk részt, de a hidegebb hónapokban is alkalmat adtunk tanulóinknak a szentmise hallgatására és ajánlottuk az előadás előtti szentséglátogatásokat. Hogy tanulóinknak az eucharisztikus áldozatba való lelki belekapcsolódását megkönnyítsük és hogy a szentmisén való hétköznapi részvételt változatosság által számukra folyton új élménnyé tegyük, folytattuk a harmadéve megkezdett és lélektanilag jól bevált rendszert, amely szerint hetenként ötféle módon töltöttük ki a szentmise félóráját. Pünkösd ünnepén alapos előkészítés után 40 tanulónk vette fel a bérmálás szentségét. Március 6—9. napjain tanulóink két csoportban és az előírt napirend szerint lelkigyakorlatot végeztek. A négy alsó osztály lelkigyakorlatát dr. Luttor Ferenc székesfehérvár-belvárosi káplán, a felső osztályosokét 'Sigmond Lóránt budai ciszt. gimn. tanár vezette. Hogy a folytonos szenzációk és izgalmak ellenére tanulóink lelki egyensúlyát és bensőséges életét fenntartsuk, igyekeztünk bennük a liturgia világát eleven hatóerővé tenni. Február 3-án balázsáldásban részesítettük, febr. 7-én meghamvaztuk tanulóinkat. Résztvettünk a böjt 3. vasárnapján templomunkban tartott szentségimádáson, a nagyheti szertartásokon és az úrnapi körmeneten. A szentimrés lelkület erősítésére nov. 5-én iskolai ünnepséget tartottunk. Vallásos kegyelettel emlékeztünk meg a ciszterci kapcsolat folytán hozzánk közelállókról. Az intézet egykori tanáraiért, tanulóiért, jótevőiért és a ciszterci diákszövetség elhúnyt tagjaiért szentmisét mutattunk be. A vallásos lelkület elmélyítését, az eleven hitből fakadó lelki derű nevelését, a kat. öntudat és az apostoli buzgóság felszítását s az Actio Catholica támogatását szolgálták az intézetben működő vallásos egyesületek (Mária-kongregáció V—VIII. osztályosok részére 91 taggal, Élő Rózsafüzér II—IV. osztályosok részére 128 taggal, Jézus Szent Gyermekségének Műve 68 taggal 64'— P, a Katolikus Hitterjesztés Egyesülete 185 taggal 243-70 P a missziók javára), s az ifjúságunk körében terjesztett vallásos lapok és folyóiratok (Zászlónk 62 pld., Mária-kongregáció 44 pld., Jövő Frontja 44 pld., A Szív 48 pld., Magyar Kultura 20 pld., Kis Hitterjesztő 9 pld., Missziós Ifjúság 60 pld., Katolikus Missziók 34 pld.) Nemzeti nevelés. Ifjúságunkkal való foglalkozásunk másik hatalmas kerete a nemzeti nevelés volt, hogy átfogjuk az ifjúság akaratát, áthassuk egész szellemét és előkészítsük a nemzet iránti áldozatos életre. E hazafias érzés elmélyítésére felhasználtuk országunk, Erdély, Bácska, őskoronázó városunk és intézetünk ünnepségeiből kiáramló hatalmas érzéseket, az adódó élményeket, hogy mind termékenyítő erőkké váljanak a tanulók lelkében. Intézetünk zászló-avató ünnepsége ennek a fontos nemzetnevelő munkánknak mélységes elindítása volt. Az iskolánknak élethivatása és a szellemi közösségben elfoglalt helye szerint a nemzetnevelés mindig életerős központja iskolai munkálkodásunknak. Iskolánk feladata ez évben is az volt, hogy ifjúságunk a magyar nemzeti társadalom öntudatos tagjává nevelődjék, amelynek lényege, hogy ifjúságunk élje át a nemzet erkölcsi, szellemi és anyagi értékeit. E végből arra törekedtünk, hogy a tanulókkal megismertessük és megszerettessük a magyar — 30 -=